AnimaPortál – Oldal 206 – Közéleti magazin

Meghalt: 2000 Platzner Tibor képzőművész, grafikus, karikaturista, jelmeztervező, könyvillusztrátor, több mint 30 évig a komáromi Magyar Területi Színház (ma Komáromi Jókai Színház) díszlettervezője. Szőgyénben született 1939. szeptember 9-én. A nyitrai Pedagógia Főiskolán szerzett oklevelet szlovák–rajz szakon 1959–1963 között, képzőművész tanára Ľudovít Jelenák volt. 1963–1965 között a főiskola oktatója. 1965–1990 között a komáromi Magyar Területi Színház díszlet- és jelmeztervezője. Meghalt: 2000. december 31.
Tóth László: Fehéren fehér
(readymade) Hommage à P. T. – Halálának 15. évfordulóján fehéren fehér mintha platzner tibor festette volna a semmi vásznára mintha egy kósza árny futna a homályban sereglőkkel majd leül a számára kimért idő szirtjének szélén egy szelíd mosolyt ken szét szakállán két részre osztja a teret nem szól csak néz ránk valahonnan a nézésen túlról s ez beszédesebb minden szónál fehéren fehér mintha ecsetje misézne a természet szentélyének pop-art díszletei között majd belehunyorint a kihűlt végtelenbe ahol útja szakadatlan fut tovább (2015. december 31.)
Megszületett: 1954 Érsek Rezső sokrétű zenész, a dunaszerdahelyi zenei élet egyik legismertebb, mondhatni ikonikus alakja. Hazai és külföldi szólópályafutásán kívül számtalan zenekarral, zenésszel és előadóművésszel működött együtt, tagja a Four Art Singers acapella énekegyüttesnek, és nevéhez fűződik a határainkon túl is ismert Szent György kórus megalapítása és mai napig tartó vezetése is. 1976-ban népművelői diplomát szerzett. A Járási Népművelési Központban kezdett dolgozni, majd a városi művelődési központ szervezési osztályának a vezetője lett. Később a népművelői munkát felváltotta a zene. Európától kezdve Afrikán át Amerikáig bejárta a világot, és megismerte más emberek zenéjét és kultúráját. A rendszerváltás után a Szlovák Rádió Magyar Adása, a mai Pátria Rádió külsős zenei munkatársa lett. Érsek Rezső Csehszlovákia legjelentősebb színpadain lépett fel közösen a legkiválóbb előadókkal, mint például Karel Gott-tal vagy Ivan Mládekkel. 2001 óta a Szent György Kórus karnagya. Tagja továbbá a 15 éve alakult Four Art Singers énekegyüttesnek, amely igényes és modern zenével szórakoztatja a közönséget. Több mint 10 éve együttműködik a népszerű Opera Trióval. A formáció dalait hangszereli, és kottákkal látja el őket. A mai napig együtt dolgozik Dráfi Mátyás színművésszel, akinek ő hangszerelte az első CD-jét. Napjainkban is előadóknak komponál, és dalokat hangszerel. Ő készítette például a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ szignálját. 2024-ben Pro Urbe-díjat vehetett át Érsek Rezső a társadalmi élet és a művészet területén végzett sokrétű aktív tevékenysége, városi képviselői munkája és több évtizedes zenei pályafutása elismeréseként, életjubileuma alkalmából.; 1969 Uršuľa Kovalyk a kassai underground jelentős alakja, szociális gondozó. Jelenleg Pozsonyban él. Több irodalmi díjat nyert. Eddig két elbeszéléskötete jelent meg az Aspekt Kiadónál, a Neverné ženy neznášajú vajíčka, valamint a Travesty šou, amely 2006-ban magyarul is napvilágot látott idehaza Travesztia show címen a Kenguru Zsebkönyvek sorozatban (AB-ART, Pozsony). A novelláskötet a női lét különböző aspektusait tárja az olvasó elé hol könnyed, hol súlyosan fájdalmas szövegekben, a születéstől a halálig. Fordította: Horváth Erika. A műlovarnő című könyve az Anima Társaság kiadűsűban jelent meg 2018-ban 102 oldalon. E-könyv formájában kétféle olvasóra alkalmazhatóan ingyenesen letölthető a honlapunkon. A könyv eseményei a rendszerváltás idejének szürke hétköznapjaiban játszódnak Csehszlovákiában, egy gyermek szemén keresztül mutatják be a kort, amelyben mindennaposak az elbocsátások, egyesek nem eléggé hűek a rendszerhez, alig kapni valamit, a nyugati termékekhez csak a kiváltságosok juthatnak hozzá. Az átlagember szürke panellakásokban lakik, a határon úgy csempészik át Magyarországról az almaillatú szappant és a FA-dezodort. Gyakran járnak a rokonokhoz Magyarországra, ahol falják az ízes lángost, és a népi demokrácia karikírozásaként Hofi Gézát hallgatják. A regény főhőse Karolina, aki a bársonyos forradalmat megelőző érát tartja élete legsikeresebb időszakának. A magányos kislányt egyedülálló anyja és magyar nagyanyja neveli. "Nem tudom, ki az apám. Talán még anya sem tudja. Nem ismertem a nagyapámat sem. Nem volt se bátyám, se nagybácsim. A családunkban normális esetben nem fordultak elő férfiak. Csak férfivendégek. Például a szomszéd az ötödikről. Aki lejárt römizni." A regény a női lét különböző aspektusait tárja az olvasó elé hol könnyed, hol súlyosan fájdalmas szövegekben, a születéstől a halálig. Nő a turiból (Žena zo sekáča) című könyve 2014-ben látott napvilágot az AB-ART kiadó gondozásában. Ha csak sokkolni szeretném a tömeget, meztelenül végigszaladnék Kassa Fő utcáján, nem kellene annyit a számítógép előtt görnyednem mondta Urąuua Kovalyk, a Hűtlen nők nem raknak tojást és a Travesztia show szerzője. Harmadik könyve a gép előtt ülve regénnyé nőtte ki magát. Csabika, a mesélő elhatározza, pénzzé teszi azon tulajdonságát, hogy szeret vendégségbe járni és másokat hallgatni, mert megunta a munkanélküliséget. Manapság ugyanis mindenfélét árulnak, használt ruhát, gépeket, miért ne lehetne megélni abból, ha valaki barátságot kínál pénzért? Csabika a munka miatt mint szegény szeretőt elhagyja a Kisvárost és a Nagyvárosban, ahol még a galambok is sietnek, jól fizető ügyfélkört szerez magának: a topmenedzser Murielt, a tolószékes Kornélt és Pipit, aki egy ismeretlen költő elhagyott csemetéje. A hűtlen nők utálják a tojást (Neverné ženy neznášajú vajíčka) című könyvét aPhoenix Polgári Társulás jelentette meg 2016-ban. Miért ír? – kérdezték egy alkalommal Uršula Kovalyktól. Mert hatéves koromban megtanultam írni – válaszolta. És ez ilyen egyszerű. Nők és fér(c)fiak. Kapcsolatok, vonzások és függőségek. Szerelem és gyűlölet, ártatlanság ésagresszió. Ursula Kovalyk elbeszéléseinek szereplői olyan emberek, akikkel mi is találkozunk, de nem biztos, hogy meglátjuk a kép mögött a történetet, amit az írónő sziporkázó humorral, iróniával, emellett megértéssel is fogalmaz meg. Olyan egyszerű természetességgel, mint ahogy az ember írni tud. Az író ember, vagyis az író nő. Mivelhogy mindehhez a női szem és a női tapasztalat is elengedhetetlen. Mert másféle elemeiből állítja össze a világot, és másféle ruhába öltözteti azembert, akár férfi, akár nő az illető.