Felhívás Forgószél

Nádszegi majális Bangó Margittal

2014. április 23. szerda

Haraszti Mária

Meghalt: >>> 2025 G. Molnár László újságíró, szerkesztő, előadóművész, a Szlovák Rádió magyar adásának (később Pátria Rádió) egykori bemondója és rendezője. Molnár László 1951-ben született Pozsonyban, a Duna utcai iskolában érettségizett. Alapiskolásként sikeresen szerepelt versmondó versenyeken, majd kilencedikes korában a pozsonyi Duna utcai iskola Forrás irodalmi színpadához került, ahol megtalálta hivatását: az előadóművészetet. A Forrás a 60–70-es években vezető amatőr társulatnak számított – nagydíjakat, szép beszéd díjakat hoztak a Jókai Napokról, s Molnár egyre komolyabb szerepeket játszott és rendezővé is érett. 1973 és 1989 között a Csemadok szakelőadójaként dolgozott, később a Družstevné noviny, illetve a Boltos havilap felelős szerkesztője volt. 1990-től a Szlovák Rádió magyar adásának bemondója és rendezője lett, ahol 2007-ig dolgozott. Verses összeállítások előadójaként, esztrádműsorok közreműködőjeként is ismertté vált.
A Szőttes megalakulásakor népdalversenyek konferálására hívták, majd két év katonai szolgálat után a Szőttes szervezőtitkáraként is dolgozott. Menedzseri feladatokban – egy nyilatkozata szerint – nem érezte jól magát, de a színház iránti elhivatottsága megmaradt. Többször sikertelenül jelentkezett a színművészeti főiskola rendező szakára, ám 1978-ban színházi szakelőadóként a Csemadokhoz került – ekkor már a Jókai Napok és a Duna Menti Tavasz szervezése is az ő kezébe került. Rendezései – köztük a nagy sikerű, zenés irodalmi összeállítás Jajszó nélkül – innovatívak voltak.

A 70-es évek végén a Slovkoncertnél hivatalos előadóművészi jogosítványt szerzett; magyar kabaré-előadóként, zenekarral járta az országot, s még a pozsonyi Nová scéna színház egyik szlovák musicaljében (Opera maffiozo) is fellépett.

1995-ben a Pátria rádióhoz került bemondó–rendezőként, gyakorlatilag főállású hanggá. Már gyerekként is szerepelt gyerekhangként rádiós hangjátékokban, de sok évnyi mellékes rádiós munka után ekkor lett főállású rádiós. Kabaréműsorokat indított, hangjátékokat rendezett, a Lazítani című kabaréműsora évekig visszatérő szilveszteri műsor volt a Pátrián.

A rádió szerkezeti átalakításai nyomán azonban 2000-es évek közepén – sok más tapasztalt kollégával együtt – elbocsátották. A hivatalos indok szavai szerint az volt, hogy „nincs szükség rendezőre”. Ekkor 58 éves volt. Egy ideig a Csemadok házmestereként, majd mentőautó-sofőrként is dolgozott, megalázó körülmények között. Végül portásként helyezkedett el az MKP pozsonyi székházában – ahogy mondta: gyerekkori vágyként, „ha egyszer nagy leszek, portás szeretnék lenni”.
(1)
Megszületett: >>> 1951 Kiss Péntek József (Komárom, 1951. október 19. – 2018. szeptember 22.) író, rendező, tanár. 1999 és 2003 között a Komáromi Jókai Színház igazgatója. Élete folyamán hol színikritikusként, hol egyes produkciók alkotó résztvevőjeként, de leginkább a szlovákiai hivatásos színjátszás legfontosabb bázisát és utánpótlását adó amatőr mozgalom egyik prominens képviselőjeként, rendezőjeként és szervezőjeként volt jelen. Középiskolai tanulmányait Komáromban, a Magyar Nyelvű Általános Műveltséget Nyújtó Középiskolában végezte, 1971-ben érettségizett. Egyetemi tanulmányait jóval később, 2003 és 2010 között folytatta a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karán, magyar nyelv és irodalom-kateketika szakon. 1999 júniusa és 2003 márciusa között igazgatta a Komáromi Jókai Színházat. Előtte is olyan munkái voltak, amelyek valamilyen formában a színházhoz kötötték. Hol újságíró-kritikusként, hol egyes produkciók alkotó résztvevőjeként, de leginkább a szlovákiai hivatásos színjátszás legfontosabb bázisát és utánpótlását adó amatőr mozgalom egyik prominens képviselőjeként, rendezőjeként és szervezőjeként volt jelen. Igazgatóként az első két évében fokozatos változtatásokat vezetett be. Ebben az időszakban a szlovákiai politikai változásoknak köszönhetően a színházak helyzete is kedvezőbbé és kiszámíthatóbbá vált. Lehetőséget adott Gágyor Péternek, hogy újra rendezzen, és több fiatal művésszel bővítette a társulatot. Varga Emese személyében pedig állandó dramaturgot kapott a színház. Hosszú idő után először fordult elő, hogy egy előadás és egy pályakezdő rendező a szlovák és a magyar szakmai közegben egyaránt nagy sikert aratott. Ez Czajlik József Amadeus című rendezése volt. A Tartuffe című előadás, amelyet egy vendégrendező és a társulat közösen hozott létre, szintén fontos mérföldkőnek bizonyult. Ezek a sikerek hozzájárultak ahhoz, hogy Kiss Péntek megtalálja a színház új művészeti vezetőjét, Telihay Pétert. A Selye János Gimnázium drámatanáraként a GIMISZ Diákszínpad rendezője volt, később pedig a komáromi ipari szakközépiskolában a VISZTA drámakör vezetője is. Kulcsár Tibor-díjat és Mics Károly Életműdíjat adományoztak neki munkásságáért. Emlékét egy róla elnevezett kamaraterem is őrzi a Komáromi Városi Művelődési Központban. (75)

h	K	s	c	p	s	v
	1	2	3	4	5	6
7	8	9	10	11	12	13
14	15	16	17	18	19	20
21	22	23	24	25	26	27
28	29	30

AnimaPortál

Nádszegi majális Bangó Margittal

FENNTARTÓ

Related Posts

Húsvéti hatosfonat

Embersége, műveltsége határtalan volt

A papírtól a könyvig – továbbképzés

ROPOG JÓZSEF 80