I. Beretkei Kézműves Kiállítás

I. Beretkei Kézműves Kiállítás

I. Beretkei Kézműves Kiállítás2012. augusztus 18-án, 13.00-16.00 között a művelődési házban nyitják meg az I. Beretkei Kézműves Kiállítást. A rendezvényen a helyi kézművesek kézimunkáit mutatják be: horgolt és hímzett terítőket, gobleneket, festményeket, ékszereket. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak.

A községről: 1286-ban említik először terra Beretke néven. Nevét valószínűleg első birtokosáról kapta. 1291-ben “Berethke”, 1427-ben “Berethke” alakban szerepel. Később két falura vált szét. A nemesi község Felső, vagy Kisbretke, a parasztok faluja Alsó, vagy Nagybretke néven bukkan fel. A 17. század végén Bretkét elpuszttították, még 1720-ban is csak 2 zsellércsalád lakta. A 18. században újratelepítették. 1773-ban 16 nemes és 6 zsellércsaládja volt. 1828-ban 55 házában 455 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, kőműves munkákkal foglalkoztak. Itt született 1923-ban Hegedűs András tanár, író, újságíró, a „Kincskereső” című irodalmi folyóirat alapítója, számos könyv szerzője.

Vályi András szerint “BERETKE. Magyar falu, Gömör Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, mint egy ezer lépésnyi meszszeségre fekszik, Sankfalvátol, mellynek filiája, Gömör Várossától sem meszsze, északra a’ Jolsvai patak folyása mellett, melly a’ falu alatt, már Sajó vizével öszve zuhan; határbéli földgye termékeny, legelője elég, ’s mind a’ kétféle fája van, gyümöltsös kertyei, káposztás földgyei jók, meszet, szenet is égetnek, ’s kő bányája is van, malma helyben, második Osztálybéli.” [2]

Fényes Elek szerint “Beretke, magyar falu, Gömör vgyében, Gömör-Panyit szomszédságáan, nagyobbrészint kősziklás helyen fekszik, mindamellett vize elegendő van, mert alsó oldalát a Rozsnyótól lejövő Sajó vize mossa, a helység napnyugot felé levő kisebb részit Jolsva vidékéről lefolyó kisebb Sajó vágja keresztül, mellyen a közbirtokosságnak jó jövedelmező malma áll. Van a reformatusoknak templomjok. Lakja ezen helységet 383 lélek. Van benne 5 7/8 urbéri, 13 4/8 majorsági telek, 322 hold erdő. Földje inkább gabonát, mint buzát termő; mindamellett földjét szorgalmasan mivelő gazda buzát is bőven arat; rétje száraz, de jó takarmányt ad, legelője kevéssé sovány, de hizlaló. Birják a helységet Fialka József, Szalay Zsigmond, Anderko és Székely nemzetség. Ut. p. Tornalja.” [3]

1910-ben 501, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához; 1938 és 1945 között Magyarországhoz; 1960-tól 1996-ig a Rimaszombati járáshoz tartozott, ekkor csatolták (a szomszédos Gömörpanyittal együtt) a Rozsnyói járáshoz.

Nevezetességei:

  • Református temploma 1864-ben épült historizáló stílusban.
  • Barokk kúriája 1754-ben épült.

Szerző: Haraszti Mária

Az ANIMA Társaság alapítója és elnöke