Forgószél

Pongrácz Zoltán zeneszerzőre emlékeznek Diószegen

2012. február 29. szerda

Haraszti Mária

Meghalt: 2025 Bocsárszky Pál, 1942. március 20-án született. A kassai Thália Színház karakterszínésze volt. Rendhagyó színész életpálya volt az övé. Majdnem ötvenéves korában 1991-ben lett a kassai Thália Színház tagja. Korábban civil foglalkozásai mellett lelkes és odaadó amatőr színészként működött, ismert személyisége volt a mozgalomnak. A komáromi Jókai Napokon, a szlovákiai magyar amatőr színjátszás csúcsfesztiválján, többször díjazták színészi teljesítményét. Rögtön azután, hogy tagja lett a Thália Színház társulatának megkapta legnagyobb és legjelentősebb szerepét: a Méltóságost játszotta Görgey Gábor Komámasszony, hol a stukker? című abszurd komédiájában. Ez az előadás a kassai Thália egyik ikonikus produkciójaként van számontartva a színház történetében. Később megbízható csapatjátékosként számíthatott rá az intézmény. 2003-as nyugdíjazásáig számtalan karaktert jelenített meg a Thália deszkáin, jellemző volt alakításaira egyfajta érzékeny szelídség, leginkább kisebb és középszerepekben láthatta őt a közönség. Jellegzetes arcvonásainak, különleges szikár alkatának köszönhetően azonnal, egy pillanat alatt egész életutat, valódi sorsot tudott felvillantani. Mesélő arca miatt szívesen alkalmazták filmekben és reklámfilmekben. Szlovák és magyar produkciókban is szerepelt (A csúnya lány, 2000; Báthory – A legenda másik arca, 2008; Határ, 2009). Fia, Bocsárszky Attila és unokája, ifjabb Bocsárszky Attila is a színészi pályát választotta. Bocsárszky Pál többször fölbukkant a filmvásznon fiával, mint például a 2016-os Kojot című magyar alkotásban.
Megszületett: 1947 Boda Ferenc kultúraszervező 1947. február 17-én született Vékén. Házasságkötése óta a Kanyapta menti Buzitán élt feleségével. Két nagykorú gyermek édesapja. Gyermekkora óta jelen volt a kulturális életben. Verset mondott, színjátszó csoport tagjaként szerepelt, énekkarban énekelt, szólóénekléssel is próbálkozott, mindenből kivette a részét. Legsikeresebb a színjátszásban és a népművészeti mozgalomban volt. A népfőiskolai mozgalomban is sikereket ért el. Több mint negyven éven át volt a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány titkára. Több évtizeden át volt a Csemadok Buzitai Alapszervezet elnöke. Sok rendezvény vált hagyományossá általa a térségben. A Bódva-völgyében, a Kanyapta mentén és a Hernád partján a népművészeti rendezvények sokasága, ének-, néptánc- és gyermekcsoportjaink sikerei, járási, megyei, országos és nemzetközi szinten igazolták tevékenysége irányának helyességét minden területen. A legfontosabbnak tartott feladata az volt, hogy a nehéz idők és az anyagi gondok közepette sem szűntek meg a csoportjaink, nem szűntek meg rendezvényeink, sőt ellenkezőleg új rendezvények jöttek létre és számos településen új csoportok alakultak. A munkát nem egyedül végezte. Mindig megtalálta hozzá a segítő társakat, a szakembereket. Rendezvényeink szervezőgárdájának száma megközelítette a negyvenet. Az egyik legfontosabbnak tartotta, hogy ne legyen olyan közösség, magyarok által lakott település, ahol ne működne valamilyen kultúrcsoport. Ezekhez kereste és találta is meg a társakat. Sikerült megalapítania a Csemadok Csereháti Művészeti Egyesületet. Ez az egyesület tömöríti magába a népművészeti csoportokat és csoportvezetőket. A Csemadok Területi Választmánya 2003 decemberében jegyezte be az előbb említett egyesületet. A 2003-as év augusztusában Wlasics Gyula díjjal tüntettek ki az Anyaországban. 2014-ben a Magyar Kultúra Napja országos emlékünnepségen megkapta a Gyurcsó István-díjat, amellyel a Csemadok Országos Elnöksége munkatársainak kiemelkedő teljesítményét és a Csemadokban végzett hosszúéves munkáját ismerte el. 2008-ban a Csemadok Kassa-környéki Területi Választmány titkáraként megkapta a Kassai Megyei Önkormányzat legmagasabb elismerését, 2022-ben pedig megkapta a Sepsi Városi Önkormányzat díját, a régió magyar kultúrájának megőrzéséért és továbbviteléért, illetve születésének 60. évfordulója alkalmából. 2011. március 15-én pedig Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét adományozta neki. 2017-ben az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál munkabizottságától átvette az Egressy Béni Fesztivál-díjat, a felvidéki magyar amatőr színjátszó mozgalomban végzett tevékeny munkájáért. (Zborai Imre búcsúztatójából) --------- Boda Ferenc több mint negyven éven át volt a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmányának titkára, és sok rendezvényt honosított meg a térségben. Ő volt a motorja többek közt a tavaly 25. évfolyamába lépett Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválnak. Gyermekkorától kezdve megvolt benne az igény a magyar kultúra ápolására, továbbadására. Szavalt, színjátszó csoport tagjaként szerepelt, énekkarban énekelt, szólóénekléssel is próbálkozott, mindenből kivette a részét. A Bódva-völgyben, a Kanyapta mentén a népművészeti rendezvények sokasága, ének-, néptánc- és gyermekcsoportok sikerei járási, megyei, országos és nemzetközi szinten fémjelezték Boda Ferenc szervezői tehetségét. Legtöbben azonban az Egressy Béniről elnevezett amatőr színjátszó seregszemle „mindeneseként“ ismerték meg őt. Az általában sanyarú anyagi lehetőségek ellenére minden évben új kihívásnak tekintette a fesztivál megszervezését. A Falusi Színjátszók Országos Fesztiválja néven induló rendezvény első helyszíne Királyhelmec volt, ám az ottani szervezők enyhén szólva nem voltak a helyzet magaslatán. A komáromi Jókai Napok keleti „konkurenciájának” ötlete épp hamvába halt volna, amikor Boda Ferenc bejelentette, hogy áttelepíti a fesztivált Szepsibe, valamint a közeli Buzita községbe, ahol a kultúrház hatalmas színpadának köszönhetően nagyobb szabású, komoly díszlettel és népes szereplőgárdával felvonuló produkciók is elfértek. A két település önkormányzata tárt karokkal fogadta a kezdeményezést, amelynek hamarosan utánozhatatlan hangulata lett, városi csoportok is részt akartak venni rajta, ezért át kellett keresztelni Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválra. A rendezvény életműdíját a hazai magyar amatőr színjátszó mozgalomban végzett több évtizedes kiemelkedő tevékenységért, illetve az amatőr színjátszó versenyek szervezői munkájáért ítélik oda. Ezt a díjat hosszú éveken át Boda Ferenc adta át másoknak, 2017 novemberében azonban ő vehette át a szepsi művelődési házban. Nem ez az első elismerés, amit pályafutása során kapott. 2003-ban Wlassics Gyula-díjjal tüntették ki Magyarországon, 2008-ban megkapta a Kassa Megyei Közgyűlés legmagasabb elismerését, 2011-ben pedig a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét. 2014-ben a Csemadok Országos Elnöksége által alapított Gyurcsó István-díjban részesült. (Forrás: Juhász Katalin, Új Szó)

AnimaPortál

Pongrácz Zoltán zeneszerzőre emlékeznek Diószegen

FENNTARTÓ

Related Posts

Embersége, műveltsége határtalan volt

ROPOG JÓZSEF 80

Polák Margitra emlékezünk

M. Csepécz Szilvia (1965–2011)