Kutsera Józef lengyel honvédra emlékezünk

2013. február 26. kedd

Megszületett: 1935 Nagy János Szervátiusz Jenő-díjas szlovákiai magyar szobrász- és éremművész Rákosszentmihályon született 1935. június 17-én. Felsőfokú képzőművészeti tanulmányokat a Pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán folytatott (1954–1961), ahol mesterei Fraňo Štefunko és Rudolf Pribiš voltak. Besztercebányán (1961–1966), majd Nyitrán (1968–1970) tanított. Alkotói műhelyeit gyakran változtatta, Komáromban (1965–1972), Helembán (1972–1981), Almáson (1981–1984), majd 1984–2015 között Hetényben élt. Művésztelepek gyakori vendégeként többek közt járt Hajdúböszörményben (1974), Nyíregyházán (1973), Sóstón. Bekapcsolódott a csehszlovákiai, majd a szlovákiai magyar képzőművészeti életbe. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Képzőművészeti Társaságnak (1990–1995), majd a Szlovákiai Magyar Képzőművészeti Társaság elnöki tisztét töltötte be. Kapcsolódott művészeti csoportosulásokhoz (Európa 24, Hungária 24; Ősiség és Modernség; Esztergomi Művészek Céhe; Magyar Művészeti Akadémia). Tanulmányai során a realista és a neoklasszicista stílusú szobrászatot sajátította el, de hamarosan a XX. században elterjedt absztrakt művészeti irányzat felé fordult figyelme, azonban alapvetően megmaradt az alakos ábrázolás mellett. Köztéri alkotásai Szlovákia déli vidékein a magyarok által lakott területeket díszítik. Motívumkincseit a keresztény vallásosságból, az irodalomból, a történelemből, a pre-hellenisztikus kultúrából (az ehhez kapcsolódó Pablo Picasso, Henry Moore művészete e ponton érintette) és saját indentitás-kereséséből merítette. Legkiemelkedőbb és legelismertebb kincseket az éremművészet terén alkotott, gyakran szerepelt a FIDEM (Fédération Internationale de la Médaille d'Art) nemzetközi éremkiállításain. Leggyakoribb anyag, amelyből dolgozott, a fa és a bronz, köztéri alkotásai gyakran készültek kőből és vörösréz lemezből, ritkán márványból. Műveit számos közgyűjtemény őrzi, a szlovákiai dunaszerdahelyi, komáromi, pozsonyi, érsekújvári, lévai múzeumok. Magyarországon a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum, a nyíregyházi Jósa András Múzeum őriz tőle alkotásokat, de található műve a Vatikáni Gyűjteményben, Rómában is. Küzdelmeim című jubileumi kiállítása 2010. december 10-től 2011. január 25-ig volt megtekinthető a Limes Galériában. 2015-ben visszatért Magyarországra, és idős napjait a tatai önkormányzat által rendelkezésére bocsátott Vaszary-villában töltötte. Köztéri alkotásai Szlovákia déli vidékein a magyarok által lakott területeket díszítik. Legkiemelkedőbb alkotásai éremművek. Anyagai a fa és a bronz, köztéri alkotásai gyakran készültek kőből és vörösréz lemezből, ritkán márványból. Műveit számos közgyűjtemény őrzi Szlovákiában és Magyarországon is.

XXXII. TMOV • Vers I. kategória – A zsűri

A XXXII. TMOV – a versmonók I. kategóriájának zsűrije. A zsűri elnöke Tóth Zsóka, tagjai: Bárdos Ágnes és Tóth Tibor. A bevezetőben az ő munkásságukat ismerhetik meg. Idén a Rimaszombathoz kötődő Tompa Mihály Országos Verseny XXXII. évfolyamát Érsekújvárban rendezték meg. A rimaszombati művelődési otthon jelenleg felújítás alatt áll, ezért április 23-25-én a Érsekújvár adott teret […] "XXXII. TMOV • Vers I. kategória – A zsűri" című cikkünk a Magyar Interaktív Televízió oldalán jelent meg. [...]

A történelem tíz legbefolyásosabb operatőrének egyike

95 éve született Szegeden Zsigmond Vilmos, Oscar- és BAFTA-díjas magyar-amerikai operatőr, rendező, a történelem tíz legbefolyásosabb operatőrének egyike. Főbb alkotásai: Bánk Bán (2001); Maverick (1994); Az eastwick-i boszorkányok (1987); A folyó (1984); Halál a hídon (1981); A szarvasvadász, BAFTA-díj (1978); Madárijesztő (1973). Egy 2003-as felmérés szerint, melyet az International Cinematographers Guild (Operatőrök Nemzetközi Céhe) végzett, […] "A történelem tíz legbefolyásosabb operatőrének egyike" című cikkünk a Magyar Interaktív Televízió oldalán jelent meg. [...]

AnimaPortál

Kutsera Józef lengyel honvédra emlékezünk

FENNTARTÓ

Related Posts

Embersége, műveltsége határtalan volt

ROPOG JÓZSEF 80

Polák Margitra emlékezünk

M. Csepécz Szilvia (1965–2011)