A család archívumából
Életének 85. évében elhunyt F. Kováts Piroska tanár, műfordító, szerkesztő. Életét a könyveknek s a bennük megjelenő szövegek cizellálásának szentelte. Emlékét szerettein és egykori munkatársain kívül tanítványai, olvasói és a könyvlapok őrzik.
Földesné Kováts Piroska 1938. augusztus 28-án született Budapesten. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1960). 1960–1974 között Rozsnyón, majd Komáromban volt középiskolai tanár. 1974–1992 között a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője. 1978 óta fordít szépirodalmat cseh és szlovák nyelvből.
2005-ben elnyerte a műfordítói Madách-díjat Dušan Šimko Kassai maraton című művének átültetéséért (Kalligram, 2004).
A kortárs szlovák prózaíró szórakoztató, lebilincselő, nosztalgikus történetei nagy részében most a múlt század első felének Kassája elevenedik meg: megismerhetjük belőlük a város jellegzetes hangulatát, lakóinak életstílusát, s a korabeli Csehszlovákia történelmét is.
„Újabb és újabb figurák bukkannak fel, és a mindig plasztikus portrékat Šimko gyakran egy bekezdésben – sőt akár pár mondatban is – képes megrajzolni. Már éppen belefeledkezünk az ablakon való kukucskálásba, amikor odabent hirtelen eloltják a villanyt. A történetnek vége szakad.”
Többször jutalmazták nívódíjjal.
Az általa szerkeszetett kötetek száma 50 körülre tehető, fordításkötetei 30 címre rúgnak.
Legismertebb összeállítása a Levélbe öltözik a fa. XV–XVI. századi cseh szerelmes versek (Kalligram, 2008).
A Levélbe öltözik a fa című kötet a változatos hangnemű és műfajú késő középkori cseh szerelmi költészetet tárja a magyar olvasó elé. A Třeboňi kéziratban és más kódexekben fennmaradt énekek között egyaránt megtalálható a bibliai Énekek énekének parafrázisa, a német trubadúrköltészet hatását mutató udvarló költemény, a hajnalének, a románc, az asszonycsúfoló, a népdalszerűen évődő párbeszéd, a szerelemről, a „kegyesről” szóló, versbe szedett aranymondás, akárcsak a korra jellemző, merészen pajzán diákének.
A válogatás a maga nemében hiánypótlónak tekinthető, hiszen ezek a költemények, néhány kivételtől eltekintve, most jelennek meg először magyar fordításban. A hat-hétszáz éves szövegek mára már elhomályosult erotikus szimbólumait, a versek keletkezésének körülményeit és jellegzetes stílusjegyeit lapalji jegyzetek világítják meg, a kötetet utószó, néhány ének fennmaradt kottája és korabeli kódexek színes miniatúrái egészítik ki.
Az egyes költemények és dalok soraiban a lovagi és népi költészet legszebb hagyományai fonódnak egybe, szakrális motívumaik, játékos erotikájuk a későbbi magyar énekekből is visszaköszön.
Néhány borító fordításköteteiből:
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Kapcsolódó: