125 éve, 1896. május 18-án – született Munkácsi Márton, az egyik legismertebb magyar fotóművész, aki még Magyarországon fogalmazta meg máig érvényes teóriáját a fotóriportról:
„Meglátni a perc ezredrésze alatt azt, ami mellett a közömbös emberek vakon haladnak el – ez a fotóriportázs elmélete. S amit ez alatt az ezredrész alatt meglátunk: lefotografálni a perc következő ezredrésze alatt – ez a fotóriportázs gyakorlati oldala.”
Életének első harminc esztendejét Magyarországon élte le. Először műtermi fényképész volt a VIII. kerületben. Műtermét 5 lépéssel keresztben, 8-cal hosszában végig lehetett járni. Nem bizonyult túl nagy perspektívának az ambiciózus fiatalember számára. A sajtó, az igen. Az 1920-30 közti magyar illusztrált lapok, mint a Pesti Napló Képes Melléklete, az Incze Sándor-féle Színházi Élet, a Délibáb, a Tolnai Világlapja… tele vannak jobbnál-jobb Munkácsi-képekkel. Oly sok fotós, újságíró, zenész, művész, tudós és más szakma kiválósága mellett ő is Berlinbe ment, s bravúros fotóriportokat készített.
Németországban, az Ullsteinnél vált száguldó fotóriporterré, előképeként a majd két évtizeddel későbbi LIFE magazinos szenzációhajhász, mindenhol jelen lévő, mindent megörökítő közismert riporter-típusnak. Ő maga is valódi huszadik századi tempóban élt és fényképezett, miközben egy viharosan változó világgal szembesült. Menekülve a fasizálódó Németországból, Amerikában olyanba vágott bele, amit addig soha nem csinált. Divatfotós lett, máig ható iskolát teremtve spontán, mozgás közben megörökített modelljeivel.
Korabeli sajtóértékelések szerint ő „a világ legnagyobb élő fotóriportere”.
Legjobb korszakát a két világháború között élte, magyarországi és azt követő berlini éveiben, majd az Amerikában töltött első néhány esztendőben. John Esten találó kifejezése túlélte a fényképészt: A „Munkacsi-movement”, a Munkácsi-lendület mára stilusjeggyé vált a fotográfiában.
Később regényt írt angol nyelven Fool’s Apprentice címmel, amelyben dicsőszentmártoni gyermekkorának emlékeit eleveníti fel. Az amerikai magyar emigráns közélet egyik jelentős figurája volt, de korábbi sikereit már nem tudta megismételni, s szegény emberként halt meg 1963. július 14-én, egy futballmeccsen kapott szívroham után. Sírja New Brunswickban található. Aki arra jár, tegyen rá egy kavicsot, megérdemli.
Forrás:
Kincses Károly: Fotográfusok Made in Hungary, Aki elment, aki maradt. Magyar Fotográfiai Múzeum, Federico Motta Editore, 21. old.
fotomuveszet.com; Mai Manó Ház
Martin Munkacsi: Jumping a puddle, Harper’s Bazaar April (1934) From Style In Motion Munkacsi Photographs of the 20’s, 30’s and 40’s