Forgószél

Tárkány művek az Ifjú Szivek Táncszínházban

2012. május 18. péntek

Haraszti Mária

Megszületett: 1940 László Béla (Hanva, 1940. július 4.) matematikus, egyetemi tanár, a matematikai tudomány kandidátusa (1979). Az általános iskolát szülővárosában és Rimaszécsen végezte el. 1954–1957 között a Tornaljai Magyar Tannyelvű Gimnázium tanulója volt. A gimnázium után a Pozsonyi Pedagógiai Főiskola Természettudományi Karán tanult; 1961-ben matematika-ábrázoló geometria szakos diplomát szerzett. Már az egyetemi évei alatt tanársegéd volt az Ábrázoló Geometria Tanszéken és a Szlovák Műszaki Egyetem Építészeti Karán. 1955-től a CSEMADOK tagja. 1957-től a Csehszlovákiai Sportszövetség tagja. 1963-ban a Nyitrai Pedagógiai Főiskolába került mint tanársegéd, 1980-tól adjunktus, 1981-től docens, 2002-től professzor lett. 1973-ban megvédte egyetemi doktori értekezését a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karán. 1979-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen kandidátusi fokozatot szerzett. 1980-ban a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán habilitált. 1982–1987 között a CSEMADOK nyitrai szervezetének elnöke volt. 2002-ben a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen egyetemi tanárrá nevezték ki. 2004–2008 között a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának első dékánja volt. Több mint 60 szakdolgozatot, több mint 20 egyéb jellegű munkát és 6 doktori, kandidátusi munkát vezetett. A rendszerváltozás után az újonnan alakuló magyar tagozat dékánhelyettese, majd a magyar szekció tanácsának elnöke, tanszékvezetője volt. Tagja a Szlovákiai Matematikusok Társaságának, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének, a Magyar Professzorok Világtanácsának és a Katedra Társaságnak. Kutatási területe a számelmélet és a matematika oktatásának módszertana. Szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban, kiadványokban pedagógiatörténeti cikkeket és dolgozatokat is publikál. Főbb művei: On some problems in the elementary theory of numbers 1975; On some problems concerning perfect numbers of the second type 1980; One property of the functions λ. 1983; A (cseh)szlovákiai oktatásügy szerkezete, valamint közigazgatási és jogi keretei 1945 után (In: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története II., 1998.; 1946 Miklósi Péter Pozsonyban született (1946. július 4.), a pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett. 1963–66 között kardvívóként a csehszlovák válogatott tagja volt. 1970-ig az Új Szó riportereként dolgozott. Közben belekóstolt az amatőr színjátszásba is; a színpad iránti szeretete végig kísérte életét. A Prágai Tavasz bukását követően elküldték az Új Szóból és sok éven át a Csemadokban és a Hét szerkesztőségében dolgozott egyfajta illegalitásban. Az 1989-es rendszerváltást követően egykori munkahelyén „rehabilitálták” és ismét az Új Szó (fő)munkatársa lett, később (1993-1996 között) a Vasárnap című hetilap vezető szerkesztőjének nevezték ki. A politika mindig vonzotta, 1990-ben az Együttélés Politikai Mozgalom szervezésében vállalt feladatokat, később Csáky Pál miniszterelnök-helyettes szóvivőjeként ismerhette meg őt a szélesebb szlovák közvélemény is. 2000-ben Duka-Zólyomi Árpád és mások társaságában életre hívta a Petőfi Sándor Emlékműbizottságot, amelynek köszönhetően a nagy magyar költő pozsonyi szobra végre méltó helyre kerülhetett a medikus kertben. A Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum ügyvivője, a Csemadok Országos Tanácsának alelnöke is volt. Élete utolsó évtizedeiben szabad foglalkozású újságíróként, majd a Pátria Rádió külső munkatársaként dolgozott. Csenkén élt. Műveiből: Ivan Bukovčan: Mielőtt a kakas megszólal. Színműford. Uo. 1972. (2. kiad. 1985) Osvald Záhradník: Órák… Színműford. Uo. 1972. Két mesejáték (Az elcserélt királykisasszony. Írta Olga Lichardová, Marta Lokvencová, Meseországi kaland. Írta Ladislav Luknár.) Színműford. Uo. 1973. Ladislav Luknár: Peti csodálatos álma. Színműford. Uo. 1974. Ivan Bukovčan: Merénylők. Színműford. Uo. 1975. Jozef Kot: A középcsatár mennybemenetele. Regényford. Tóth Elemérrel. Uo. 1977. Jozef Dunajovec: Ember és folyó. Riportford. többekkel. Uo. 1977. Jan Otčenášek, Jaroslav Balík: Naplemente Rómeóval és Júliával. Színműford. Uo. 1982. Ľudovít Klimits: A nemzetiségek Csehszlovákiában. Ford. Uo. 1985. Huroktánc, 1993. Hosszútévfutás, 1998. A mi Petőfink (Emlékek és dokumentumok a költő pozsonyi szobráról), 2004. Örökhagyók, 2006. Faggató – másfél esztendő 44 válogatott interjúra, 2013. Faggató 2 - válogatás tizennyolc hónap interjúiból, 2014.