Randevú a Váradnál

Nagyálmos Ildikó új, immár negyedik verseskönyvét mutatták be Nagyváradon, a Várad folyóirat szerkesztőségében a Magyar Kultúra Napjának előestéjén, január 21-én, csütörtökön 19 órától.

A pozsonyi AB-ART Kiadó és a Várad kulturális folyóirat közös gondozásában megjelent, Randevú című könyvet a szerkesztő, Kinde Annamária ajánlotta az érdeklődők figyelmébe, aki az ajánlást mindjárt egy Nagyálmos vers felolvasásával kezdte. Kinde beszélt arról, hogy a kötetbe foglalt negyvenöt vers a szerelem és elmúlás, illetve főként a szerelemnek és a szerelem elmúlásának tematikáját járja körül. Nagyálmos Ildikónak utoljára 2005-ben jelent meg verseskönyve, Félmozdulat címmel. Összehasonlítva a két verseskönyv hangulatát, Kinde megállapította, hogy az új könyv versei hangulatukban jóval komorabbak. Szűcs László költő, a Várad folyóirat főszerkesztője utalt arra, hogy a könyv címe megtévesztő, hiszen a Randevú cím hallatán pajkosabb, vidámabb hangvételű versekre számíthatnánk. A kötet borítója azonban, – amelyen vérvörös alapon a város fölé emelkedő, fekete, elszenesedett pipacs látható, amely fölött pernye szállong – , látványával sugallja azt, hogy ennek a Randevúnak a kapcsán semmi esetre sem számíthatunk derűre és életörömre. A vágyat a könyv hangulata alapján menetrendszerűen követi a csalódás és a pusztulás.

A kötet szerzője arról beszélt, miért volt fontos neki az, hogy a könyv szép legyen, igényes kiállításban jelenjen meg. Ennek kapcsán beszélt a könyv illusztrációinak készítőjéről is. Xantus Géza Csíkszeredában élő képzőművész a Félmozdulat című kötetének megjelenése után ajánlotta fel Nagyálmos Ildikónak, hogy illusztrálná a következő verseskönyvét. Így készültek el azok a nagyon érdekes színes grafikák, amelyek közül kilenc látható a Randevú című verseskönyv illusztrációi között.

Nagyálmos Ildikó azt is elmondta, fontosnak tartja, hogy a könyv, mint tárgy is vonzza az olvasó szemét, arra ösztönözze, hogy kézbe vegye. Ennek igazolására a Randevú című könyv mellett felmutatta Panna első könyve című gyermekverskötetét is, amely ugyancsak az AB-ART kiadó gondozásában jelent meg. A Panna első könyve igényes gyermekkönyv, Molnár Krisztina illusztrálta, CD mellékletet is tartalmaz, amelyben a versek megzenésített változatát tartalmazza, a zeneszerző a marosvásárhelyi Orbán Ferenc.

Gittai István költő ennek kapcsán jegyezte meg, hogy nyilván fontos a könyv külalakja is, de a legfontosabbnak mégis azt tartja, ha a reménybeli olvasó, amikor beleolvas a könyvbe bárhol, olyan verssorokkal találkozzon, amelyek a továbbolvasásra ösztönzik.

Ezután némi időutazás következett, hiszen Nagyálmos Ildikó költőként Nagyváradon jelentkezett valamikor az ezredfordulón. A Bihari Napló Bihar megyei napilap akkor i főszerkesztőjeként Szűcs László és Gittai István szerkesztették azt a Szó-kép-hang-szín című kulturális rovatot, amelyben elsőként közölte akkori verseit a költő, még Nagy Ildikó néven. Írói nevét Kinde Annamáriának köszönheti, akit ezért keresztanyjaként tart számon azóta is. Amint Szűcs László megállapította, Nagyálmos Ildikó ugyanazon a sajátos, felismerhető hangon beszél azóta is a verseiben. Szűcs arról is beszélt, hogy indulása kapcsán csakis váradi költőként képes gondolni a szerzőre, aki jelenleg Aradon él, és ha most szerkesztene egy váradi költők antológiáját, abból semmiképpen sem maradhatna ki a Nagyálmos Ildikó. A költő pedig ennek kapcsán megjegyezte: érdekes, hogy őt szülővárosában Székelyudvarhelyen udvarhelyi költőként, Aradon aradiként, Temesváron, ahol jelenleg is dolgozik a közszolgálati rádió munkatársaként, temesváriként tartják számon.

A könyvbemutatóra Szlovákiából érkező Balázs F. Attila könyvkiadó elmondta, Nagyálmos Ildikó kötete a harmadik könyv amely az AB-ART kiadó és a Várad kulturális folyóirat közös kiadásában jelenik meg. 2009-ben Kinde Annamária Rózsavér című verseskönyvét és Sorbán Attila Vaníliás gumicsont című regényét jelentették meg ugyanígy, közös kiadásban. A kiadóvezető elmondta. Kinde Annamáriát és Nagyálmos Ildikót is ő ösztönözte köteteiknek összeállítására. Fontosnak tartja, hogy minél szélesebb körben ismerje meg az olvasóközönség az értékes erdélyi szerzőket, így a nagyváradiakat is. Kiadója a könyvek terjesztésére is fokozott hangsúlyt fektet. A tavaly közös kiadásban megjelent két könyv Szlovákiában és Magyarországon is kapható már, többek között az Írók boltjának kínálatában is szerepelnek.

Balázs F. beszélt többek között arról is, miért fontosak a fordítások. Az AB-ART vezetőjének saját fordítói programja is van, antológiát jelentetett meg magyar cseh és szlovák nyelven, romániai költők verseiből, válogatásában és előszavával jelent meg Ljubljanában az Erdélyi költők antológiája, és számos román költő magyar nyelvű kötetének megjelenése neki köszönhető. Balázs F. Attila februárban Granadába utazik, ugyanis meghívták a nicaraguai nemzetközi költőfesztiválra, ahol a magyar költészetet képviseli majd, de mint mondta: részvételének az lesz a legfontosabb hozadéka, hogy ő ott is a kapcsolatépítést szorgalmazza majd.

K. Molnár Katalin

Szerző: Haraszti Mária

Az ANIMA Társaság alapítója és elnöke