AnimaPortál – Oldal 212 – Közéleti magazin

Kos A Kos tevékeny és aktív tüzes jegy, őszinte és nyitott. Szereti a vörös színt, de szívesen veszi magát körül pasztellszínekkel is. Kedveli a kényelmes heverőt, szeret lustálkodni rajta. Hát…

Forgószél

12. Feszty Árpád képzőművészeti és fafaragó tábor

2012. június 30. szombat

Haraszti Mária

12. Feszty Árpád képzőművészeti és fafaragó tábor

Forgószél

XIV. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál 2012

2012. június 30. szombat

Haraszti Mária

XIV. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál 2012

Forgószél

Vereknyétől Melbourne-ig a Pozsonyi Casinóban

2012. június 24. vasárnap

Haraszti Mária

Vereknyétől Melbourne-ig a Pozsonyi Casinóban

Figyelő

Megérjük még a XXII. századot? Király Zsolt elemzése

2012. június 16. szombat

Haraszti Mária

Megérjük még a XXII. századot? Király Zsolt elemzése

Forgószél

58. Szepsi Járási Dal- és Táncünnepély

2012. június 16. szombat

Haraszti Mária

58. Szepsi Járási Dal- és Táncünnepély

Forgószél

POZSONY MOZGÁSBAN – Nemzetközi Kortárs Táncfesztivál

2012. június 16. szombat

Haraszti Mária

POZSONY MOZGÁSBAN – Nemzetközi Kortárs Táncfesztivál

Meghalt: 2000 Platzner Tibor képzőművész, grafikus, karikaturista, jelmeztervező, könyvillusztrátor, több mint 30 évig a komáromi Magyar Területi Színház (ma Komáromi Jókai Színház) díszlettervezője. Szőgyénben született 1939. szeptember 9-én. A nyitrai Pedagógia Főiskolán szerzett oklevelet szlovák–rajz szakon 1959–1963 között, képzőművész tanára Ľudovít Jelenák volt. 1963–1965 között a főiskola oktatója. 1965–1990 között a komáromi Magyar Területi Színház díszlet- és jelmeztervezője. Meghalt: 2000. december 31.
Tóth László: Fehéren fehér
(readymade) Hommage à P. T. – Halálának 15. évfordulóján fehéren fehér mintha platzner tibor festette volna a semmi vásznára mintha egy kósza árny futna a homályban sereglőkkel majd leül a számára kimért idő szirtjének szélén egy szelíd mosolyt ken szét szakállán két részre osztja a teret nem szól csak néz ránk valahonnan a nézésen túlról s ez beszédesebb minden szónál fehéren fehér mintha ecsetje misézne a természet szentélyének pop-art díszletei között majd belehunyorint a kihűlt végtelenbe ahol útja szakadatlan fut tovább (2015. december 31.)
Megszületett: 1954 Érsek Rezső sokrétű zenész, a dunaszerdahelyi zenei élet egyik legismertebb, mondhatni ikonikus alakja. Hazai és külföldi szólópályafutásán kívül számtalan zenekarral, zenésszel és előadóművésszel működött együtt, tagja a Four Art Singers acapella énekegyüttesnek, és nevéhez fűződik a határainkon túl is ismert Szent György kórus megalapítása és mai napig tartó vezetése is. 1976-ban népművelői diplomát szerzett. A Járási Népművelési Központban kezdett dolgozni, majd a városi művelődési központ szervezési osztályának a vezetője lett. Később a népművelői munkát felváltotta a zene. Európától kezdve Afrikán át Amerikáig bejárta a világot, és megismerte más emberek zenéjét és kultúráját. A rendszerváltás után a Szlovák Rádió Magyar Adása, a mai Pátria Rádió külsős zenei munkatársa lett. Érsek Rezső Csehszlovákia legjelentősebb színpadain lépett fel közösen a legkiválóbb előadókkal, mint például Karel Gott-tal vagy Ivan Mládekkel. 2001 óta a Szent György Kórus karnagya. Tagja továbbá a 15 éve alakult Four Art Singers énekegyüttesnek, amely igényes és modern zenével szórakoztatja a közönséget. Több mint 10 éve együttműködik a népszerű Opera Trióval. A formáció dalait hangszereli, és kottákkal látja el őket. A mai napig együtt dolgozik Dráfi Mátyás színművésszel, akinek ő hangszerelte az első CD-jét. Napjainkban is előadóknak komponál, és dalokat hangszerel. Ő készítette például a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ szignálját. 2024-ben Pro Urbe-díjat vehetett át Érsek Rezső a társadalmi élet és a művészet területén végzett sokrétű aktív tevékenysége, városi képviselői munkája és több évtizedes zenei pályafutása elismeréseként, életjubileuma alkalmából.; 1969 Uršuľa Kovalyk a kassai underground jelentős alakja, szociális gondozó. Jelenleg Pozsonyban él. Több irodalmi díjat nyert. Eddig két elbeszéléskötete jelent meg az Aspekt Kiadónál, a Neverné ženy neznášajú vajíčka, valamint a Travesty šou, amely 2006-ban magyarul is napvilágot látott idehaza Travesztia show címen a Kenguru Zsebkönyvek sorozatban (AB-ART, Pozsony). A novelláskötet a női lét különböző aspektusait tárja az olvasó elé hol könnyed, hol súlyosan fájdalmas szövegekben, a születéstől a halálig. Fordította: Horváth Erika. A műlovarnő című könyve az Anima Társaság kiadűsűban jelent meg 2018-ban 102 oldalon. E-könyv formájában kétféle olvasóra alkalmazhatóan ingyenesen letölthető a honlapunkon. A könyv eseményei a rendszerváltás idejének szürke hétköznapjaiban játszódnak Csehszlovákiában, egy gyermek szemén keresztül mutatják be a kort, amelyben mindennaposak az elbocsátások, egyesek nem eléggé hűek a rendszerhez, alig kapni valamit, a nyugati termékekhez csak a kiváltságosok juthatnak hozzá. Az átlagember szürke panellakásokban lakik, a határon úgy csempészik át Magyarországról az almaillatú szappant és a FA-dezodort. Gyakran járnak a rokonokhoz Magyarországra, ahol falják az ízes lángost, és a népi demokrácia karikírozásaként Hofi Gézát hallgatják. A regény főhőse Karolina, aki a bársonyos forradalmat megelőző érát tartja élete legsikeresebb időszakának. A magányos kislányt egyedülálló anyja és magyar nagyanyja neveli. "Nem tudom, ki az apám. Talán még anya sem tudja. Nem ismertem a nagyapámat sem. Nem volt se bátyám, se nagybácsim. A családunkban normális esetben nem fordultak elő férfiak. Csak férfivendégek. Például a szomszéd az ötödikről. Aki lejárt römizni." A regény a női lét különböző aspektusait tárja az olvasó elé hol könnyed, hol súlyosan fájdalmas szövegekben, a születéstől a halálig. Nő a turiból (Žena zo sekáča) című könyve 2014-ben látott napvilágot az AB-ART kiadó gondozásában. Ha csak sokkolni szeretném a tömeget, meztelenül végigszaladnék Kassa Fő utcáján, nem kellene annyit a számítógép előtt görnyednem mondta Urąuua Kovalyk, a Hűtlen nők nem raknak tojást és a Travesztia show szerzője. Harmadik könyve a gép előtt ülve regénnyé nőtte ki magát. Csabika, a mesélő elhatározza, pénzzé teszi azon tulajdonságát, hogy szeret vendégségbe járni és másokat hallgatni, mert megunta a munkanélküliséget. Manapság ugyanis mindenfélét árulnak, használt ruhát, gépeket, miért ne lehetne megélni abból, ha valaki barátságot kínál pénzért? Csabika a munka miatt mint szegény szeretőt elhagyja a Kisvárost és a Nagyvárosban, ahol még a galambok is sietnek, jól fizető ügyfélkört szerez magának: a topmenedzser Murielt, a tolószékes Kornélt és Pipit, aki egy ismeretlen költő elhagyott csemetéje. A hűtlen nők utálják a tojást (Neverné ženy neznášajú vajíčka) című könyvét aPhoenix Polgári Társulás jelentette meg 2016-ban. Miért ír? – kérdezték egy alkalommal Uršula Kovalyktól. Mert hatéves koromban megtanultam írni – válaszolta. És ez ilyen egyszerű. Nők és fér(c)fiak. Kapcsolatok, vonzások és függőségek. Szerelem és gyűlölet, ártatlanság ésagresszió. Ursula Kovalyk elbeszéléseinek szereplői olyan emberek, akikkel mi is találkozunk, de nem biztos, hogy meglátjuk a kép mögött a történetet, amit az írónő sziporkázó humorral, iróniával, emellett megértéssel is fogalmaz meg. Olyan egyszerű természetességgel, mint ahogy az ember írni tud. Az író ember, vagyis az író nő. Mivelhogy mindehhez a női szem és a női tapasztalat is elengedhetetlen. Mert másféle elemeiből állítja össze a világot, és másféle ruhába öltözteti azembert, akár férfi, akár nő az illető.