2025. augusztus 25-én, 50 éves korában váratlanul elhunyt Mizser Attila költő, prózaíró, irodalomtudós, szerkesztő és tanár.
Akkor ismertem meg, mikor a Szőrös Kő irodalmi-művészeti folyóirat szerzői közt feltűnt a neve. Később első kötetét szerkesztettem a Start Könyvek sorozatban az AB-ART kiadóban. Csendes, következetes embernek láttam. Az irodalmi táborokban is inkább a szemlélődők közt volt. Pályáját érdeklődéssel figyeltem.
A Miskolci Egyetem elvégzése után 2012-ben szerzett doktori fokozatot ugyanezen az egyetemen. Költő, prózaíró, irodalomtörténész, szerkesztő. 2005–2007 között a József Attila Kör JAK–Füzetek sorozatszerkesztője Kabai Lóránttal. 2008-tól 2016-ig a salgótarjáni Palócföld irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat főszerkesztője, 2016-tól 2024-ig a pozsonyi Irodalmi Szemle főszerkesztője, 2017-től 2025-ig az egri Eszterházy Károly Egyetem tanára volt.
Első verseskötete, a Hab nélkül 2000-ben jelent meg az AB-ART kiadásában, ezt követte 2003-ban a Szakmai gyakorlat külföldön, illetve a Köz 2008-ban, mindkettő a Kalligram Kiadó gondozásában. Szöktetés egy zsúfolt területre (Kalligram) címmel 2005-ben regényt adott ki, amely Monica Savoia fordításában olaszul is megjelent Fuga verso un’ arrea affollata (Istituto Balassi, 2008) címmel. Esszékötetei az Ami marad (Nap, 2007) és a Lapos vidék (Nap, 2012), monográfiája az Apokalipszis poszt. Az apokaliptikus hagyomány a huszadik század második felének magyar prózairodalmában (Media Nova M, 2014), amely 2021-ben Galina Sándorová fordításában szlovák nyelven is napvilágot látott Apokalyptická tradícia v maďarskej literatúre címmel a Madách Egyesület gondozásában.
Mizser Attila irodalmi díjait, elismeréseit szinte lehetetlen felsorolni. 1996-ban Márai Sándor-ösztöndíjban, 2001-ben Madách Imre-nívódíjban, 2004-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjban részesült. 2005-ben Székely János-ösztöndíjas, 2005-ben és 2006-ban Miskolc város ösztöndíjasa. 2007-ben A Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Szakmai Kollégiumának ösztöndíjasa. 2008-ban Gion Nándor ösztöndíjban, 2009-ben Madách-Posonium Különdíjban részesült, 2012-ben A Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíjasa volt.