Figyelő

Lemezbemutató koncertet tart a Rómeó Vérzik

2013. november 4. hétfő

Haraszti Mária

Meghalt: 2025 Kobák Terézia (született Haraszti Terézia) a Bodrogközben, Pólyánban látta meg a napvilágot 1940. április 2-án. A kereskedelmi szakközépiskola elvégzése után az állami szektorban helyezkedett el, majdgazdasági vezetőként dolgozott az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttesnél nyugdíjazásáig.
Édesapja, Haraszti Mihály kádár, kerékgyártó, asztalos kisiparos volt az államosításig. Édesanyja, Rinkács Mária háztartásbeli. Négy gyermekük közül Terézia volt a legfiatalabb. Mihály bátyja a határon átszökve Nyíregyházán tanult és lett végül tanító, egy tanárdinasztia elindítója. Gyula bátyja is tanárnak készült, de a matematika-fizika szak elvégzése után egészségi okokból nem tette le az államvizsgát, így hely- és emberismerete az újságírói pályára vezette, előbb a Szabad Földműves, majd az Új Szó szerkesztőségébe. Rozália nővére varrónőként találta meg hivatását.

Terézia a pozsonyi közgazdasági középiskola elvégzése után az állami szektorban helyezkedett el, majd gazdasági igazgatóként dolgozott az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttesnél nyugdíjazásáig. Két gyermeket nevelt fel, Kornélt (műépítész) és Dajanát (könyvtáros, szakfordító-szerkesztő) filozófus férjével, Kobák Kornéllal. Az Ifjú Szivek gazdasági vezetőjeként olyan tájoló programok létrejöttét is segítette, mint a középkori művészetekkel tájoló összeállítás, amelyben a Németh Imre vezette Gauduim régizene-együttesen kívül Écsi Gyöngyi és Katona István mutatott be középkori táncokat, Haraszti Mária pedig korabeli szövegeket adott elő.
Megszületett: 1952 Dolán György festőművész, multimediális művész, könyvillusztrátor Nagymácsédon született. 1977–1983 között elvégezte a Pozsonyi Képzőművészeti Főiskola monumentális festészeti szakát, azóta szabadfoglalkozású művész. Mesterei: Vychlopen, Matejko, Lehotska. 1984-ben szlovák alkotói ösztöndíjas, 1998-ban Párizsban alkotói díjat nyert. 1985–1990 között Misuratában és Tripoliban (Líbia), 1995-ben Kairóban és Port Sideban (Egyiptom), valamint az indiai Szúratban élt. Utazásai során sajátította el egyedi homoktechnikáját. Líbiai és egyiptomi, majd indiai tartózkodásai erős hatással voltak képzőművészeti világára. Nagymácséd megbízásából 1997-ben megfestette Mészáros Dávid plébános 1849-es mártírhalálát. A Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának öt éven át elnöke volt. Különböző szimpóziumok, szakmai szervezetek, alkotótáborok szervezésében is jelentős részt vállalt (Patfürdő, Pro Arte Danubii, Sympat, nyárasdi művésztelep). Dolán György azon művészek közé tartozik, akik művészetét multimediálisnak nevezik. Nemcsak klasszikus képeket fest és szobrokat alkot, hanem objektumokkal, performenszekkel, multimediális előadásokkal és szcenográfiával is foglalkozik. A multimediális előadásai során nemcsak képzőművészeti elemeket és eljárásokat, hanem mozgás-, fény- és hangeffektusokat is felhasznál – fényképet, filmet, projekciót, táncot, zenét. Részt vett a zebegényi, a nyárasdi, 1997-ben pedig a lendvai művésztelep munkájában. 1985-től szerepel rendszeresen a szlovákiai csoportos kiállításokon. Első egyéni tárlatát már 1979-ben megrendezte. A többi közt 1987-től több alkalommal Tripoliban, 1994-ben Dunaszerdahelyen, 1995-ben Egyiptomban, 1997-ben a budapesti Műcsarnokban, 1998-ban Párizsban volt egyéni kiállítása. Művei találhatók a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában és több jelentős európai gyűjteményben. Munkásságáról a Duna Televízió filmet készített 1996-ban. Számos könyvet illusztrált. Saját képzőművészeti albuma is megjelent Dolán címmel Haraszti Mária szerkesztésében (AB-ART, 2007).; 1961 G. Kovács László történész, műfordító, tolmács. Pozsonyban született, itt is érettségizett 1979-ben. 1984-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett történelem szakos tanári oklevelet. 1984–1987 között a Csemadok KB szakelőadója volt. 1987-től Magyarországon él. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa, majd a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem szlovák tanszékének tanára volt. Történelmi, művelődéstörténeti cikkeket közöl, illetve cseh és szlovák írók műveit fordítja. A Magyar Szemle munkatársa. Művei: Filep Tamás Gusztáv-G. Kovács László: Rákos Péter, 1925–2002 (NAP KIADÓ - DUNASZERDAHELY, 2005) G. Kovács László-Ivan Kamenec: Jozef Tiso - Arckép kettős tükörben (NAP KIADÓ - DUNASZERDAHELY, 2011)