2012. október 7. vasárnap

XII. Nemzetközi Magyar Fotóművészeti Kiállítás, Dunaszerdahely

Forgószél

Beszélgetés Quittner Jánossal, a Csallóközi Néptáncegyüttes fellépése

2012. október 7. vasárnap

Haraszti Mária

Beszélgetés Quittner Jánossal, a Csallóközi Néptáncegyüttes fellépése

Megszületett: 1921 L. Gály Olga szerkesztő, műfordító, költő. • A felszabadulás utáni szlovákiai magyar irodalom kibontakozása az Új Szó hasábjain indult meg, ez a magyar nyelvű lap otthont adott a költőknek, íróknak is. Elsőnek Fábry Zoltán szólalt meg, majd példája nyomán sorban a többiek, idősek, fiatalok, gyakorlott írók és kezdő tollforgatók. Közöttük egy fiatal újságíró, Gály Olga, aki a szerkesztőségi munka mellett versírással is kísérletezett. Első verse 1951-ben jelent meg Nem engedjük címen. A kezdetleges, de határozott verselési készséget mutató költemény a háború ellen íródott, a kor hidegháborús hangulatát tükrözi. A béke és a háború kérdése később is sokat foglalkoztatta a költőnőt, verseiből az emberiség jövőjét féltő, a gyermekeiért aggódó anya hangja szól. Gyakori témája az országépítés és a mezőgazdaság kollektivizálása. Első verseskötetét – Hajnali őrségen (1953) – a közéleti témák uralják, alig nyilvánul meg a költőnő magánélete, érzelmi világa. A korszak egyik jellemzője volt, hogy az irodalom, a költészet a napi politikai feladatok megoldására vállakozott, művelői a társadalom közvetlen alakítóinak érezték magukat. Így sokszor születtek szólamoktól terhelt, elsietett, művészi formát nélkülöző, sémákhoz igazodó versek. Gály Olga költészetében is sok volt a sematizmus, a plakátszerűség, a művészietlenség. Amikor erre rádöbbent, hosszú időre elhallgatott. Csak évek múlva kezdett ismét rendszeresen verselni. A hallgatás évei az érlelődést, a művészi átformálódást jelentették számára. Fokozatosan levetkőzte a sematizmus legkirívóbb jeleit, mondanivalói elmélyültek, gondolatibbá váltak. Figyelme a magánélet, a család problémái, az érzelmek világa felé fordult. A második verseskötetéből derült ki, hogy tud társadalmi problémákról szólammentesen is szólni, s meg tudja találni a magánügyek és a közösségi problémák közötti harmonikus egyensúlyt (Halkan szólok, 1967). Költői pályája a második verseskötettől folyamatosan emelkedik, az emberi tapasztalatok gazdagodása nála a költői témák sokrétűségében, a mondanivaló jelentőségében mutatkozik meg. A költőnő nyitott szemmel jár a világban, megfigyeli életünk fonákságait, az emberi együttélést zavaró körülményeket. Kérdéseket vet fel, tanulságokat von le, minden idegszálával az emberi fejlődést szolgálja. Ritkán szólal meg, csak akkor nyilatkozik, ha úgy érzi, fontos mondanivalója van. Keresi a szépet, örülni tud minden eredménynek, lelkesedik minden nemes eszméért. A megtalált boldogság, a családi kötődés, a harmonikus együttélés sokszor ihleti verseit (Tiszta vászon, 1976). De a fájdalmakat, a csalódást sem hallgatja el, számos versében az élet árnyoldalai tükröződnek. Sokat foglalkozik – különösen az utóbbi években – önmagával, az évek múlásával, a növekvő általános veszélyérzettel. Költői programját negyedik kötetében – Szívdobogás (1981) – bontakoztatta ki a legteljesebben, melynek számos darabja az egész életmű csúcsát jelenti. Főként azok a versek, melyekben önmagát és helyzetét elemzi a világban, küldetését fejtegeti. Szándékait jól jellemzi egyik nyilatkozatában megfogalmazott költői hitvallása: „A ma emberét lépten-nyomon megtépázó elidegenedéssel szemben a kiutat kereső, feloldó költészetet vállalom. Odanyújtom a versemet, mintha a kezemet nyújtanám – kapaszkodjon meg benne, aki akar.” Utolsó kötete Ördöglakat (1992) címen jelent meg, amely férje, Lőrincz Gyula festőművész ifjúságát rögzíti belletrizált formában, az emlékirat műfaji lehetőségei között. Kezdettől fogva aktív műfordító. A cseh és szlovák irodalomból fordít prózát és verset egyaránt. Legutóbbi fordítása – Rudolf Sloboda Vér című regénye – nívódíjat kapott. • (Szeberényi Zoltán) https://www.animaportal.eu/2021/02/l-galy-olga-1921-2012/

Barabás Miklós és a magyar biedermeier

215 éve született Barabás Miklós festő, grafikus a magyar biedermeier festészet legjelentősebb művésze, az első olyan, aki képes volt festészetből megélni. A magyar biedermeier festészet egyik legkiválóbb mestere, az egyik legkorábbi magyar fényképész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, aki elsősorban arcképfestőként szerzett hírnevet. A háromszéki Márkusfalván, szegény család sokadik gyermekeként született. Első mestere az […] "Barabás Miklós és a magyar biedermeier" című cikkünk a Magyar Interaktív Televízió oldalán jelent meg. [...]

XIV. Ipolyi Arnold verseny – Szrena Zsombor, Kéty

Az Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny Országos döntőjén Szrena Zsombor (Egyházi Alapiskola és Óvoda, Kéty) Lúdaskása című mesét mondta el. A versenyzők négy kategóriában állhattak a zsűri elé. A döntőn a két helyszínen 77 népmesemondó mondott mesét. A XIV. Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny 2024. június 3-án és 4-én megtartott Országos döntőjének helyszíne ismét Gombaszög volt. A versenyt […] "XIV. Ipolyi Arnold verseny – Szrena Zsombor, Kéty" című cikkünk a Magyar Interaktív Televízió oldalán jelent meg. [...]

h	K	s	c	p	s	v
1	2	3	4	5	6	7
8	9	10	11	12	13	14
15	16	17	18	19	20	21
22	23	24	25	26	27	28
29	30	31

AnimaPortál

Nap: október 7, 2012

Krüger Viktor alkotásai az Art-Ma Galériában

Beszélgetés Quittner Jánossal, a Csallóközi Néptáncegyüttes fellépése

FENNTARTÓ