Menekülők és idegenek

A menekültek világnapjának alkalmából tekintsék meg ezt a rövid filmet. Irena Brežná Svájcban élő, Csehszlovákiából emigrált írónő könyve az idei Könyvfesztiválra látott magyarul is napvilágot Vályi Horváth Erika fordításában, az ANIMA Társaság gondozásában.

 

___________________

A budapesti Könyvfesztiválon április 21-én bemutatták Irena Brežná „A hálátlan idegen” című könyvét. Fordította Vályi Horváth Erika; kiadója a Televíziót is működtető ANIMA Társaság. A Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának támogatásával jelent meg.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ünnepi Könyvhét 2018

Vályi Horváth Erika műfordító Irena Brežná A hálátlan idegen, valamint Uršuľa Kovalyk A műlovarnő (az ANIMA Társaság kiadványai) c. köteteit dedikálta vasárnap a Vörösmarty téren
Balla Margit meseíró Bibi és Józsi – hajósmesék, valamint A földönkívüli kislány c. mesekönyveit ismertette, amelyek az Anser kiadó gondozásában jelentek meg

Uršuľa Kovalyk „A műlovarnő” című regényének bemutatója

2018. április 22-én mutatták be Uršuľa Kovalyk „A műlovarnő” című kötetét Budapesten a 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. A szerzővel és Vályi Horváth Erika műfordítóval Görözdi Judit irodalomtörténész és Proics Lilla újságíró, aktivista beszélgetett. a B33 standon. A közönség soraiban hazai és magyarországi műfordítók foglaltak helyet. A kötet az ANIMA Társaság gondozásában látott napvilágot.

Szervezők: Szlovák Intézet – Budapest / Slovenský inštitút v Budapešti és Literárne informačné centrum 

A kiadvány az ANIMA Társaság gondozásában jelent meg a Fond na podporu umenia támogatásával.

Fotók: Kiss Andrea

Kapcsolódó cikkek: 

Uršuľa Kovalyk: A műlovarnő

Uršuľa Kovalyk: A műlovarnő és a lángos

 

 

Vályi Horváth Erika

Vályi Horváth ErikaVályi Horváth Erika (1978) – műfordító, újságíró (Új Szó – szlovákiai magyar napilap, Pozsony)

 Megjelent fordításkötetei:

  • Kassa műemlékei – Die Kunstdänkmeler von Kaschau, AB-ART, 2002
  • Jana Juráňová: A vén kandúr szenvedelmei, AB-ART, Bratislava, 2005 (Eredeti címe: Utrpenie starého kocúra)
  • Pavol Rankov: Testközelben, AB-ART, Bratislava, 2005 (V tesnej blízkosti)
  • Uršula Kovalyk: Travesztia show, AB-ART, Bratislava, 2007 (Travesty show)
  • Erika Horváth, Peter Macsovszký, Mila Haugová, Lionel Ray, David Hill: Krisztina Tóth: Iný a rovnaký / L ́autre et le même / Küld egy mosolyt – viacjazyčné vydanie – Literárne informačné centrum, 2006
  • Jana Juráňová: Csak csaj, AB-ART, Okoč, 2012 (Iba baba)
  • Jana Juráňová: Égi szerelmek, AB-ART, Okoč, 2013 (Lásky nebeské)
  • Uršula Kovalyk: Nő a turiból, AB-ART, Okoč, 2013 (Žena zo sekáča)
  • Ivana Dobrakovová: Halál a családban, AB-ART, 2014 (Prvá smrť v rodine)
  • Jaroslava Blažková: Hepiend, AB-ART, 2014 (Happyendy)

Szakmai elismerés: Az Írószövetség Madách Imre Műfordítói Nívódíja Uršula Kovalyk Travesztia show c. művéért, 2008

kassa muemlekei
jana juranova-A vén kandúr szenvedelmei
rankov jana juranova- csak csaj
ursula kovalyk-travesztia show jana juranova- egi szerelmek
ursula Kovalyk-no a turibol dobrakovova ivana- halál a családban
jaroslaba blazkova hepiend

 

Horváth Erikát köszöntjük születésnapja alkalmából

Vályi Horváth Erika

Vályi Horváth Erika

Jana Juráňová kötetét Vályi Horváth Erika fordításában olvashatjuk Csak csaj címmel. Az egyik legnépszerűbb kortárs szlovák írónő szórakoztató gyermekkönyve egy fiatal lányról szól, aki kamaszévei elején rácsodálkozik a világ történéseire. 

Részlet a Sírsz még eleget c. fejezetből:

„Nyár van, a medence szélén áll egy lány, a neve Jusztina, de mindenki Szojkának szólítja. Egész nap úszott, most a haját samponozza. Leöblíti, majd megszárítja nedves fürtjeit a  napon. Amikor kisebb volt, örült volna, ha szőke marad, mert egészen pici korában szőke, göndör fürtjei voltak. Utána lenyírták a haját, és bebarnult, Jana Juráňová: Csak csaj (AB-ART, 2012)olyan lett, mint a többi lány: tizenkettő egy tucat. Most már nem is tudja, miért is szeretett volna nemrégiben még szőke lenni. Talán azért, mert a mesékben a szőke hercegnők a gyönyörűek, míg a barnák unalmasak, érdektelenek, a feketék pedig egyenesen gonoszak. Már nem akar szőke lenni, főleg nem olyan, mint a sárga kóchajú, meredező mellbimbójú Barbie-baba, aminek olyan a teste, mintha egy darab fából faragták volna ki. A Barbie-babán a haja a legfontosabb és a legszembetűnőbb, ezért veszélyes annyira a felszínesség. A hajjal sok mindent lehet csinálni: le lehet vágni, tönkre lehet tenni, el lehet rontani tartós hullámmal vagy festékkel. Ezért ha a nő vagy a lány minden ereje a hajában rejlik, az nagyon veszélyes. Sámson is erre fizetett rá, pedig nem is volt nő. Szojka már hallott róla, sőt meg is tapasztalta – pedig még csak most lesz tizennégy éves –, hogy a lányok nagyobb valószínűséggel fizetnek rá a dolgokra, mint a fiúk.”

(AB-ART. 2012)