XXXI. Csallóközi Vásár

A dunaszerdahelyi VMK szeptemberi műsorai

Megszületett: 1938 Szíjjártóné Nagy Ilona közgazdász-mérnök volt, auditorként tevékenykedett. Szíjjártó Jenő özvegye, a zeneszerző-karnagy hagyatékát ápoló Szíjjártó Jenő Művészeti Öröksége Egyesület alapítója és elnöke; többek közt az ANIMA Társaság 2013. évi Mikola Anikó-díjának birtokosa. A hazai magyar zenei élet mecénása volt éveken át. „Nagy Ilona többekkel évek hosszú soráán át fáradozott azon, hogy Szíjjártó Jenő egy életművéhez méltó elismerésben, díjban részesülhessen. Ezért a Szövetség a Közös Célokért szervezettel és a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságával karöltve Magyar Örökség Díjra jelölték a zeneszerzőt” – mondta Haraszti Mária az ünnepélyes díjkihirdetésen, melyen sajnos Nagy Ilona betegség miatt nem tudott részt venni. A Mikola Anikó-díjat személyesen adták át neki. 2014-ben átvehette a Szíjjártó Jenő számára odaítélt Magyar Örökség Díjat. Támogatója volt a dr. Simek Viktor pedagógus, karnagy által vezetett zsérei Zoboraljai Női Karnak, amely rendszeresen megemlékezett Szíjjártó Jenőről, és kopjafát emelt Zsérén. A Szíjjártó Jenőről készült Zene és lélek című filmünkben Nagy Ilona így vall életükről. Súlyos betegséget követően 79 éves korában hunyt el 2018. január 12-én.; 1946 Z. Urbán Aladár pedagógus, művelődésszervező, helytörténész, a Palóc Társaság alapítója (1989) és vezetője, rovásírásversenyek szervezője, a Magyar Arany Érdemkereszt tulajdonosa. Honismereti írásai, pedagógiai tárgyú cikkei az 1960-as évektől jelentek meg. Helytörténeti és honismereti füzetek szerzője, szerkesztette a Palóc Társaság hírmondóját, a Jó Palócokat. Pedagógusként vallotta: nem elég magyarul tanítani, a magyar szellemiséget is át kell adni. Urbán Aladár Nagyzellőn született, tanári oklevelét a nyitrai pedagógiai főiskolán szerezte meg. Hosszú éveken át az ipolyvarbói alapiskola pedagógusa volt, majd az óvári Szent Erzsébet magyar tanítási nyelvű egyházi iskola igazgatójaként ment nyugdíjba. Nyugdíjas éveiben Ipolybalogra költözött, ahol tovább folytatta értékteremtő és értékmegőrző munkáját. 30 évig volt a Csemadok Ipolyvarbói Alapszervezetének elnöke, számos helyi, regionális és országos rendezvény szervezője. Nevéhez fűződik a Palócföldi Pedagógustalálkozók elindítása, Sajó Sándor, Ipolyságról származó költő emlékének ápolása, a Szent–Iványi Ferenc Országbíró Napok megszervezése Ipolyvarbón, Krúdy Gyula szécsénykovácsi múltjának ápolása, az Örökség Népfőiskolai Táborok, rovásírásversenyek, a magyar kultúra napja alkalmából rendezett esszéíró verseny, műveltségi vetélkedők, látóutak szervezése. Tetteinek száma, amelyeket a felvidéki és az egyetemes magyarság érdekében kifejtett, megszámlálhatatlan. Urbán Aladár 2026. március 12-én hunyt el.; 1954 Száraz Pál Nagysurányban született. Alapiskola tanulmányait a Nagykéri Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában végezte, majd a Losonci Építészeti Szakközépiskolában érettségizett. Középiskolai évei alatt tagja volt a losonci Kármán József irodalmi és művészeti körnek. 1977-től Nagyfödémesen él és alkot. Építészként dolgozik. Számára az irodalom és az építészet egyet jelent – művészetet. Mindig írt és mindig építészként dolgozott. Olykor más művészeti ág felé is ki-kitekintett. Tíz évig volt a nagyfödémesi öntevékeny színjátszócsoport rendezője (1980-1989). Írásai, versei, recenziói, novellái az Új Szó, a Hét, az Új Ifjúság, az IFI, a Nő, a Tábortűz, az Irodalmi Szemle, a Heti Hírlap, a Győzelmes Út, az Ungi Táj és a Honismeret című lapok hasábjain jelentek meg. Egy ideig a Szlovák Rádió magyar adásának is tudósítója volt. Az utóbbi évtizedekben a Vár, Agria, Új Forrás, Széljárás, Aranypor, Opus, Bécsi Napló, Szőrös Kő, TERRA Hírújság című lapokban jelentek meg írásai. Több mint tíz önálló kötetet tudhat magáénak.

h	K	s	c	p	s	v
				1	2	3
4	5	6	7	8	9	10
11	12	13	14	15	16	17
18	19	20	21	22	23	24
25	26	27	28	29	30	31

AnimaPortál

Címke: XXXI. Csallóközi Vásár

XXXI. CSALLÓKÖZI VÁSÁR és más – a dunaszerdahelyi VMK szeptemberi műsorai

FENNTARTÓ