József Attila: Emberek

Családunkban a jó a jövevény.Az érdek, mint a gazda, úgy igazgat, –ezt érti rég, de ostobán, ki gazdag s ma már sejteni kezdi sok szegény. Kibomlik végül minden szövevény.Csak öntudatlan falazunk a gaznak,kik dölyffel hisszük magunkat igaznak.A dallam nem változtat szövegén. De énekelünk mind teli torokkals edzzük magunkat borokkal, porokkal,ha kedvünk fanyar, szánk pedig üres. Erényes … Olvass továbbJózsef Attila: Emberek

Karácsonyok emléke

Szép fehér karácsonyokra emlékezem, amikor a pilinkélő hó lassan beborította az udvart, a szántóföldeket, ráült a fákra, megtelepedett a bokrokon, háztetőkön.
Hóemberek nőttek gyorsan mindenfelé, valódi sárgarépaorrú, szénszemű, seprűkarú játszótársak, akik aztán sokszor tavaszig őrizték a karácsony emlékét.
A sokszor háztetőig érő hótakaró az udvarra, kertbe, utcára vonzotta a gyerekeket. A hólapátolás ugyanolyan jó szórakozás volt, mint a kerti hókunyhók építése, a lejtőről való lehemperedés, versenyfutás a fekete kutyával, a hógolyózás.

Olvass továbbKarácsonyok emléke