2012. november 12. hétfő

Megszületett: 1925 Rákos Péter, a Károly Egyetem magyar tanszékének nyugalmazott tanára és vezetője, nemzetközi hírű hungarológus, irodalomtörténész, műfordító 1925. február 14-én született Kassán. Kassán született. 1944 őszén az egész családját Auschwitzba internálták. 1945 tavaszán egyedül tért vissza onnan. A háború után Prágába költözött; történelmet és filozófiát tanult a Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karán. 1949–1952 között magyar fordítóként dolgozott a Pragoipress sajtóügynökségnél, 1952 és 1990 között a Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar szakos tanárként. Jubileuma alkalmából egyetemi professzorrá nevezték ki. Egészen nyugdíjaztatásáig a Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karának oktatója és a felújított magyar kar szellemi vezetője, a magyar irodalom első számú csehországi népszerűsítője volt. Kiemelkedő tanári és írói tevékenységéért 1991-ben a világban tevékenykedő hungarológusok UNESCO által jegyzett szakmai szervezetének, a Nemzetközi Filológiai Társaságnak az elnökévé választották. 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja lett. Több magyarországi kitüntetés tulajdonosa, Szlovákiában Madách-díjat kapott. Tagja volt a szlovákiai írószövetség magyar tagozatának is. Rákos Péter a rendszerváltás után egyik alapítója volt a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének, majd a húszezer csehországi magyar érdekvédelmi szervezete tiszteletbeli elnökévé választották. Éveken keresztül vezető szerepet vállalt a Prágai Tükör szerkesztőségében is. Számos – cseh, valamint magyar folyóiratban megjelent – tanulmány szerzője. Több önálló kötete is megjelent: Tények és kérdőjelek (Madách Könyvkiadó, 1987), Prágai őrjárat (Kalligram, 1995), Nemzeti jelleg, a miénk és a másoké (Kalligram, 2000).; 1946 Kovács Magda 1946. február 14-én született Lőkösön. A Tornaljai Általános Műveltséget Nyújtó Középiskolában érettségizett 1963-ban. Érettségi után rövid ideig a kassai orvosi egyetem, majd a nyitrai Pedagógiai Kar hallgatója. A két főiskola között munkáslányként dolgozott a rőcei fonógyárban, majd Pozsonyba kerülve a kábelgyár segédmunkása, később a Nő hetilap riportere lett. 1972-től Tornalján él. Itt átmeneti munkahelyek után mint a helyi mezőgazdasági szakközépiskola nevelőnője helyezkedett el, majd az iskola megszűnte után a helyi speciális képzést nyújtó szakmunkásképzőben lett nevelőnő. Novelláival 1966-tól van jelen az irodalmi életben, első szövegei az Irodalmi Szemle Vetés rovatában jelentek meg. A Fekete Szél (1972) c. szemléletváltó prózaantológia címadó novellájának a szerzője. Novelláinak – A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004 szerint – legfőbb erénye a stílus élénk, szinte burjánzó képszerűsége, mondanivalójának expresszív, belső fűtöttsége, az irreális és groteszk elemek magabiztos alkalmazása. Írásaiban a líra és epika, próza és vers, ballada és virágének, népmese és tündérmese, konkrét valóság és káprázat, álom és realitás keveredik. Meséi a szlovákiai magyar meseirodalom legjavához tartoznak. »Kovács Magda a leggömöribb gömöri író, aki kamaszkorát lezárva jött rá, hogy az otthoni mesei örökséget akkor tudja visszafolyatni a jövőbe, ha megmártózik a Gömörön túli világban. Zűrös évek után 1966-ban az Irodalmi Szemle Vetés mellékletében megjelenik első írása, az Örökség. A következő év első számában olvashatjuk a Hazugság nélkül című írását. Ezt követően pár év alatt további hat írása jelenik meg, amelyek törzsanyagát képezik az 1972-ben Duba Gyula szerkesztésében megjelenő Fekete szél c. prózaantológiának, amely tíz fiatal pályakezdőt mutat be. A tíz alkotó többsége később is megmarad a pályán, közülük Bereck József, Fülöp Antal és Mikola Anikó mára már szintén klasszikussá nemesedett. Üstökösként tűnt fel, hogy aztán fokozatosan elhalványuljon” – írja róla évtizedekkel később igazságtalanul Szeberényi Zoltán. Abban viszont egyetérthetünk vele, hogy Kovács Magda olyan alanyi prózát teremtett, amelyet inkább érezni, mint érteni kellett, ráérezni, mint egy versre”. Ugyanezt erősíti meg Cselényi László is, aki az első lépéseitől kezdve lelkesen támogatta, s aki szerint „Kovács Magda elsősorban és mindenekelőtt lírikus, hiába igyekszik novella, riport, karcolat, mese álarca mögé bújtatni mondanivalóját, amit olvasunk, költemény bizony, tömény és feloldhatatlan korszerű líra”.« (Juhász Dósa János)

h	K	s	c	p	s	v
			1	2	3	4
5	6	7	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17	18
19	20	21	22	23	24	25
26	27	28	29	30

AnimaPortál

Nap: 2012. november 12.

A Pozsonyi Műtermek kamarakiállítása

A Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ programjai

Orvoslás és táplálkozás a dunaszerdahelyi VMK-ban

Ökörkoponya Dunaszerdahelyen

FENNTARTÓ