Haraszti Mária

Haraszti Mária
Író, költő, műfordító, előadóművész, könyv- és lemezkiadó, producer.

Alsószeliben látta meg a napvilágot egy havas decemberi napon, pontosan december 8-án, éppen mikor delet harangoztak. Iskoláit Pozsonyban végezte. A pozsonyi Duna utca volt az alma materje, ahol matematika-fizika szakos osztályba járt, tanárai Stifter Mária, Dávid Béla, Kulcsár Tibor voltak.

Ebben az időszakban tagja volt a jeles sikereket elérő hatvannál is több tagból álló iskolai kórusnak, amelyet Fónod Marika néni vezetett Dobos Éva tanárnővel közösen. Rendszeresen részt vett a vers- és prózamondó versenyeken, többször ért el helyezést. Az alapiskolában először mint pionír- és szikravezető tevékenykedett a legendás közösségszervező és némettanárnő, Laukó Juci néni idejében. Mede Vencel, Solymos Laci, Sima Ferike mellett a Demcsák-ikrek voltak többek közt a kis védencei. Középiskolás korában kezdett dolgozni a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klubban, ahol előadásokat is tartott. Rendszeresen látogatta Jakubecz (később Molnár) Katival (az Ipoly-hidak későbbi iniciátorával) együtt Tóth Lajos vágsellyei művelődési klubját is. Tagja volt a Forrás irodalmi színpadnak, amely a Jókai Napokon is rendszeresen díjazott lett. A Csönd, béke, fény című irodalmi színpadi összeállítás az egyik emlékezetes inszcenációjuk, amelyet Galán Géza rendezett, koreográfusa Varga Ervin volt. Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékában Mariskát alakította Szabó Frigyes, Huszár László, Richtarčík Mihály, Illés Olga társaságában, G. Molnár László rendezésében. Közben a Fornax középiskolai zenei együttesben énekelt, amely a későbbi, neves Gravis együttes egyik elődjének tekinthető, ennek meghatározó alakja Dusík Gábor volt; a vokált és szólót vele együtt Farkas (később Kvassay) Zsuzsa, Nagy (később Lenčéšová) Lea, Pilezcky Balázs és Rácz Lojzi énekelték.

Onnan a pozsonyi Komenský Egyetem magyar–orosz tanári szakára vitt az útja. Itt egyetemi színpadot szervezett Zsebszínház néven. Volgográdi cserediák-élményeit a Maty Rógyina nagylábbujja című kötetében foglalta össze. Itt egyetemi színpadot szervezett Zsebszínház néven. A Túraszínpaddal Csanaky Eleonóra és Molnár Imre társaságában művelődési táborokban és klubokban léptek fel. Kétszemélyes József Attila-műsorukkal Csanaky Eleonórával szintén ifjúsági és művelődési klubokban szerepeltek odahaza és külföldön is. Ebből az anyagból késöbb hanghordozó is készült.

Pályáját a Madách Könyv- és Lapkiadóban kezdte korrektorként, nyelvi szerkesztőként, onnan a Varga Erzsébet által főszerkesztett, Kulcsár Ferenc álal szerkesztett Irodalmi Szemle szerkesztőségébe került, ahol már addig is számos műfordítása, novellája, verse megjelent.

Közben szülőfalujában, Alsószeliben Pejkó Színpad néven sikeres, a Duna Menti Tavasz országos fesztiválon többszörösen díjazott gyermek színjátszó csoportot vezetett. Ez később egy másik népes csapattal, a Kis Pejkóval egészült ki, számos szerkesztett játékot készített számukra. Ezek később sikeres kötetben is napvilágot láttak, némelyik színpadi játékát Magyarországon is színpadra állították gyermekegyüttesek.

Ezt követően a Csehszlovák Rádió Magyar adásának munkatársa lett, ahol a nyugdíjasok műsorát örökölte meg Lőricz Katótól, ezt vezette évekig Életfa címen. Arcélek címen portrésorozatot készített jelentős szlovákiai magyar közéleti személyiségekről és művészekről. Sajnos irodalmi összeállításokat és gyermekműsorokat módjával sikerült csak készítenie, de emlékezetes a Babits Mihály Laodameia című drámájának rádióra alkalmazott változata, amelyet az akkori Komenský Egyetemen tanuló diákok állítottak eredetileg színpadra. Ehhez Turczel Lajos mondott bevezetőt.

A bársonyos forradalom is itt érte utol: a rádió öttagú sztrájkbizottságának tagja lett Mikola Anikó, Molnár Jenő, Bárdos Ágnes és Polák László társaságában. Végül utolsóként hagyta el ezt a posztot, de rádiós karrierje bánta: az első adandó alkalommal, mondvacsinált ürüggyel felfüggesztést kapott, de nem várta meg: beadta a felmondását és az akkoriban alakult Barbaprint Kft., majd az AB-ART kiadó munkatársa lett akkori férje, Balázs F. Attila marosvásárhelyi születésű költő mellett. Közel 400 kiadványt szerkesztett és tervezett meg grafikailag, illetve tördelőszerkesztőként. Közben saját céget is alapított, hanghordozók megjelentetését is felvállalta a könyvkiadás mellett. Válásuk után a Szlovákiai Magyar Interaktív Televízió (2010), illetve a Magyar Iskola portál (2015) megalapítása és működtetése töltötte ki napjait.

Művei:

Buborék. Mesék. Microgramma, Pozsony 1993.
Buborék a szigeten. Mesék. Uo. 1995.
Mályvák és madarak. Versek. Illusztrálta P. Balázs Éva. AB-ART, Pozsony 1999.
Pimpimpáré. Regény. Uo. 2001.  (olvasható; .pdf)
A Piros rét meséi. Mesék. Uo. 2004. (olvasható; .pdf)
Manókönyv. Mesék. Uo. 2005. (olvasható; .pdf)
Vers- és prózamondók kézikönyve. (Többekkel) Uo. 2005.
József Attila: Versek (előadói lemez; Csanaky Eleonórával közösen; CD); MEDIAN, Pozsony 2005.
Július Balco: Végállomás. Műfordítás. Uo. 2003.
Csupa főszerep. Gyermekszínművek. MEDIAN, Pozsony 2009.
Maty Rógyina nagylábujja. Ifjúsági regény. MEDIAN, Pozsony 2010.

Antológiák:
Vámbéry Antológia. Lilium Aurum, Dunaszerdahely 1999
Vámbéry Antológia. Uo. 2001
A bámész civil (szlovákiai szép magyar versek). Uo. 2005.
Hosszúfény. Magvető, Budapest 2008.
Új komédiák. Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, Budapest 2009.
Vámbéry Antológia 2010. Lilium Aurum, Dunaszerdahely 2010
Kedves filmem. Lilium Aurum, Dunaszerdahely 2010
Vámbéry Antológia 2011. Lilium Aurum, Dunaszerdahely 2011

Hanghordozók:
József Attila: Versek. MEDIAN, Pozsony 2005

Hogyan születik a mese? Kortárs hazai meseírók hanglemezen. I. rész. Dupla CD.
Haraszti Mária: A Piros rét meséi; Buborék c. mesekönyveinek legizgalmasabb történeteiből. Uo. 2010

Filmek:

Dőrejárás. Dokumentumfilm. Tejfalu farsangi szokásainak feldolgozása, 2007

Podunajské Biskupice * Pozsonypüspöki * Bischdorf. Ismeretterjesztő film 4 nyelvű kísérőszöveggel (22´)
DVD. Regnet&MEDIAN Produkció, 2008

Életpályája:
1984–85: a Madách Kiadó nyelvi szerkesztője,
1985–89: az Irodalmi Szemle szerkesztője,
1989. V.–1994: a pozsonyi rádió magyar adásának szerkesztő-riportere.
Ezután MEDIAN néven céget alapít.
1994–2007: az AB-ART Kiadó művészeti igazgatója, a Szőrös Kő c. folyóirat főszerkesztője 2006. májusáig.
2007–: A MEDIAN igazgatója, az ANIMA Társaság elnöke, az AnimaPortál főszerkesztője
2010: A Szőrös Kő Online (www.szorosko.eu) szerkesztője
2010–: a Szlovákiai Magyar Interaktív Televízió – www.televizio.sk – társalapítója, műsorigazgatója
Publicisztika: Írásai, recenziói, cikkei, versei, elbeszélései; vers- és prózafordításai cseh, szlovák., orosz nyelvből: Hét, Irodalmi Szemle, Nő, Korunk, Új Ifjúság, Új Szó, Kalligram, Szőrös Kő, Sikoly; Katedra.
Négyszer nyert el alkotói ösztöndíjat.
Szerkesztője volt a pozsonyi rádió magyar adásának; Arcélek, Mikrofonközelben, Szép Szó, Életfa, Nyílt tér, Hogyan születik a mese címek alatt hallgathatták műsorait.
Hangjátékokat írt és rendezett.

Társadalmi tevékenység: 1986–93: a Szlovák Újságírószövetség, 1998–2002: az Szlovákiai Magyar Írók Társasága tagja, 2001: választmányi tagja. 2002–: Az Anima Társaság alapítója és elnöke, portáljának főszerkesztője (www.animaportal.eu). 2006: A Mikola Anikó-díj iniciátora. 2010: A Szlovákiai Magyar Interaktív Televízió – www.televizio.sk – társalapítója.

Egyéb: Foglalkozott népdalénekléssel, színpadi előadói vizsgát tett, szerepelt irodalmi színpadokban (Forrás, Zsebszínpad, Túraszínpad), irodalmi színpadi és színjátszó csoportokat szervezett (Zsebszínpad, Túraszínpad) és vezetett (Pejkó, Kis Pejkó); irodalmi összeállításokat készített, sikerrel dramatizált gyermekszínpadok számára is.