Püspöki Nagy Péter

Kitüntetettünk nevét csak a legnagyobb tisztelettel és elismeréssel ejthetjük ki. Büszkék vagyunk rá, hogy tudományos munkásságával nemcsak szülővárosának szerzett hírnevet, hanem eddig megjelent több mint 300 tanulmányával, 24 könyvével, hét szlovákiai önkormányzat címerének megalkotásával, a 90-et meghaladó tudományos ismeretterjesztő tévéfilmjével elérte, hogy az egész szakmai világ odafigyeljen az egységes magyar történelemkutatásra és heraldikára.

Fiatalon, s már akkor is szinte polihisztorként, robbant be a tudósok közé. A pozsonyi Komenský Egyetem Cirill és Metód Római Katolikus Hittudományi Kara négy évfolyamának elvégzése során szinte tökéletesen birtokba vette a latin és az ógörög nyelvet, így amikor politikai kényszer hatására 1967-ben átlépett a pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsé­szettudományi Karának Történettudomány és Levéltártan Szakára diáktársait nemcsak a tanulásban, hanem a kutatásban is kimagaslóan lekörözte.  Alig 24 éves, amikor kiadja a doktori disszertációként írt Püspöki mezőváros történetét, mely könyv máig a legalaposabb, legátfogóbb monográfia városunkról. A következő évben e könyvét szerzői fordításban Podunajské Biskupice címen szlovákul is megjelentette. A két vaskos kötet tudományos megalapozottsága, adathalmaza, stílusa mind a szakmabelieket, mind a kívülállókat elkápráztatta, ráadásul a szerző szülei iránti tiszteletének és a helyi közösség szolgálatának a legmeghatóbb megnyilvánulása is volt! Köszönet érte!

„Más csak levelenként kapja a borostyánt,/ s neked egyszerre egész koszorút kell adni!” – idézhetnénk Petőfinek a Toldi megjelenése után Aranyhoz írt sorait az ő esetében is, hiszen az erőteljes indulást ugyanilyen erőteljes folytatás követte. Püspöki után Dunaszerdahely, Rozsnyó, Zseliz és Boldogfa településekről jelentet meg fiatal tudósunk egy-egy könyvet, miközben afféle fenegyerekként folyamatosan tiltott kutatási területekre kószál. Az egyetem befejezése után ui. a szocializmus éveiben rendhagyónak számító szabadfoglalkozású történész státusa mellett döntött, hogy senki se írhassa számára elő, kutatásai során – akár történelemhamisítás árán is –  milyen végeredményt kell prezentálnia. Felfedez két római kori feliratot és egy katonai pecsétet, továbbá a felsőszemerédi rovásemléket – ez utóbbi dokumentum félremagyarázásáért, szlávosításáért sokat adott volna a hivatalos történész társadalom. Ő azonban következetesen a valóság talaján állt, s mindig a tényeknek megfelelően, a „tények erejével” érvelt. Nem csoda hát, hogy nagy port kavart ez időben a hivatalos állásponttal ellentétes állításokat tartalmazó „Válasz Dr. Peter Ratkoš, DrSc. vitairatára a  germá­nok,  szlávok,  avarok és nagymorvák Csehszlovákia területét érintő több fontos kérdése ügyé­ben.“( New York, 1985) című, több utánnyomatot megélt tanulmánya is. Tudósunk kutatási területe nagyon szerteágazó: a közép- és kora újkor, Közép-Kelet-Európa korai középkora, egyháztörténet, írástörténet, történelmi földrajz, regionális történelem, a római limes fekvése, a nagymorva történelem, oklevelek hitelességének vizsgálata, a középkori magyarországi vásártartás és még folytathatnánk a sort. Újszerű szemléletének, sablonmentes gondolkodásának köszönhetően azonban szinte minden területen sikerült valami addig ismeretlent feltárnia. Nem lehetett véletlen, hogy már 1974-ben a párizsi Nemzetközi Heraldikai Akadémia levelező tagjává választották.

Tudását, tapasztalatait 1987-től az ELTE BTK Történelmi Segédtudományok Tanszékének vendégtanáraként adta tovább, majd 1993-tól a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen is oktatott. Az ELTÉ-n ő alapozta meg a magyarországi teljes körű latin paleográfia, az egyetemes írástörténet és a világi kutatók számára a kánoni jogtörténet és forrásai  oktatását. A felsőoktatásban végzett iskolateremtő munkájának elismeréseként a docens urat 1993-ban Szent-Györgyi Albert-díjjal  tüntették ki.

Hálája jeléül és életműve elismeréseképp ma szülővárosa is szeretné köszönetét kifejezni.

A Csemadok Pozsonypüspöki Alapszervezete az általa alapított                                          Pozsonypüspöki Magyarságának Megmaradásáért Díjat adományozza életművéért                                               PhD. Püspöki Nagy Péter történésznek

Pozsonypüspöki, 2011. május 15.                                   Tisztelettel: Csanaky Eleonóra

3 thoughts on “Püspöki Nagy Péter

  1. Tisztelt Szerkesztő!

    Püspöki Nagy Péter elérhetősége iránt érdeklődnék a világhálón több helyen is megtalálható, “Hamis-e Szent István rendelete?” című előadásszövege kapcsán! Szakmai munkámban foglalkozok a kérdéssel, de a neki tulajdonított válasz több ponton is kérdéseket vetett fel bennem, s ezt szeretném tisztázni a Tanár Úrral.

    Üdvözlettel: Szendrei László, történész-szakreferens (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára)

  2. Tisztelt Szerkesztőség!
    Én is Püspöki Nagy Péter urat szeretném elérni mivel a Károli Gáspár Egyetem BTK első végzős hallgatóinak 20 éves évfordulójára szeretnénk meghívni. Köszönöm segítségüket. Tisztelettel, Barta Zoltán
    bartazoltan@freemail.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .