Az ezerarcú színész – Gobbi Hilda Emlékév

Gobbi Hilda (Párkányi Raab Péter szobra, szoborlap.hu)

Gobbi Hilda (Párkányi Raab Péter szobra)

Gobbi Hilda-emlékkiállítás nyílik a szegedi Somogyi-könyvtárban a színésznő születésének századik évfordulója alkalmából. A tárlat az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, valamint a Bajor Gizi Színészmúzeum által kölcsönzött személyes tárgyak és a könyvtár dokumentumainak segítségével Gobbi Hilda személyiségének sokszínűségét igyekszik megmutatni.

Az ezerarcú színész – 100 éve született Gobbi Hilda című tárlat az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, valamint a Bajor Gizi Színészmúzeum által kölcsönzött személyes tárgyak és a könyvtár dokumentumainak segítségével Gobbi Hilda személyiségének sokszínűségét igyekszik megmutatni.

2013. június 6-án láthatta először a nagyközönség a pécsi Művészetek és Irodalom Házában. A tárlatot Bodrogi Gyula színművész, a POSzT díszvendége és dr. Ács Piroska művészettörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója nyitotta meg. 

A kiállítás egyik különlegességeként néhány lap látható a művésznő születésnapi naplójából, amelyet színészkollégáitól kapott ajándékba. Major Tamás, Mensáros László, Huszti Péter, Almási Éva jókívánságai mellett Ruttkai Éva bejegyzése így kezdődik: „…Te drága, csodatevő, királynő, varázsló, sámán!” Darvas Iván pedig így szólítja meg: „Egy nagy korszak utolsó nagy oszlopa, Te!”

Az érdeklődők megtekinthetik az 1988-ban elhunyt színésznő több nagy szerepéhez – a Hamlet Gertrudja, a Bánk bán Gertrudisa vagy a Csongor és Tünde Mirigye – készült jelmezek színes kosztümrajzait is.

A könyvtár anyagából Gobbi Hilda színészi pályafutásának legfontosabb szerepeit fotók, folyóiratok, hanglemezek, filmek idézik föl. A művésznő a könyvtártól néhány lépésre, a Dóm téri Szegedi Szabadtéri Játékokon többször is alakította a János vitéz gonosz mostoháját, az előadások – a helyismereti gyűjteményben őrzött – fotóit is bemutatják az október 1-jéig látható kiállításon.

Gobbi Hilda (1913. június 6. – 1988. július 13.), apai ágon olasz, német, osztrák, anyai ágon lengyel származású. Dédapja mantuai muzsikus, édesapja huszár volt. Gimnáziumi tanulmányait követően Putnokon a Gazdasági Felső Leánynevelő Intézetbe járt, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Botanikus Kertjének gyakornoka volt.Szí­niakadémia tanulmányait 1935-ben fejezte be, vizsgaelőadásán a Phaedrát játszotta. A Nemzeti Színház szerződtette, s a társulat tagja volt 25 éven át. 1960 és 1970 között a József Attila Színház, 1971-től 82-ig újra a Nemzeti Színház, majd 1982-től haláláig a Katona József Színház művésze volt. 

Kiváló szí­npadi alakí­tásai mellett, komoly szerepet vállalt a közéletben is. Kezdeményezésére jött létre a Bajor Gizi Szí­nészmúzeum, a szí­ninövendékeknek a Horváth Árpád Kollégium, az idős szí­nészek számára, pedig a Jászai Mari és az Ódry Árpád Szí­nészotthon. A Jászai Otthonból később – szintén az ő kezdeményezésére – a fiatal szí­nészek otthona lett. A Színházművészeti Szövetségben, valamint a Szí­nész Szakszervezetben sokat tett rászoruló szí­nésztársaiért. Végrendeletében vagyona egy részéből megalapí­totta az Aase-dí­jat. Visegrádi nyaralóját pedig alkotóház céljára ajánlotta fel. Tiszteletére 2001-ben alapí­tották meg a Gobbi Hilda-dí­jat, a pályájuk delén túl lévő, korábban nem dí­jazott szí­nészek számára.

A Nemzeti Színház ügye mindig fontos szerepet töltött be életében. A háború után fizikai munkával tevékenyen közreműködött a Nemzeti Színház újjáépí­tésében.

A Blaha Lujza téri épület 1965-ös felrobbantása után szí­vügyévé vált az új Nemzeti Színház felépí­tése. 1983-ban a 70. születésnapjára kapott 100. 000.- Ft értékű takarékbetétkönyvének teljes összegét ajánlotta fel az új Nemzeti Színház első alapkövére. A felajánlást követően országos gyűjtési akciót kezdeményezett, amelynek során 3,3 milliárd Ft gyűlt össze. Nagy álma volt, hogy láthassa még az új Nemzeti Színház létrejöttét, de ez 1988-as haláláig nem valósult meg.