Komárom emlékjelei az államfordulatok és rendszerváltások tükrében

L. Juhász Ilona köteteMegjelent L. Juhász Ilona legújabb kötete, a Jelek a térben 6., melyben a szlovákiai Komárom emlékezéskultúrájának különféle tárgyiasult jelekben (szobrokban, emléktáblákban stb.) testet öltött lenyomatait vizsgálja.

Azon túlmenően, hogy számba vette és dokumentálta a városban fellelhető, csaknem háromszáz ilyen jellegű objektumot, feltárta (és a kötet mellékletében közre is adja) a hozzájuk kapcsolódó korabeli sajtó híranyagát is. “Komárom emlékjelei az államfordulatok és rendszerváltások tükrében” bővebben

LEHULL NEVEDRŐL A HACSEK, AVAGY A KULTÚRSOKK LÁTLELETEI

Haklik Norbert írása Irena Brežná A hálátlan idegen című regényéről

Elkerülhetetlenül Márai Halotti beszédének sokszor idézett sorát – „A csákány koppan és lehull nevedről az ékezet“ – juttatja a magyar olvasó eszébe a Svájcban élő, németül alkotó szlovák írónő, Irena Brežná A hálátlan idegen című regényének felütése. A regénykezdő jelenetben ugyanis svájci hivatalnokok csákánycsapásai tüntetnek el mindent, ami a főszereplő nevét szlovákká tette: „A laktanyában egy beszédhibás százados hallgatott ki bennünket. Raccsolt, nem tudta kimondani rendesen a ž, ľ, ť, dž, ň és a cirkumflexes ô hangot. Helytelenül ejtette ki a nevünket, szinte magamra sem ismertem. Felírta egy formanyomtatványra, és megfosztotta minden díszes szárnyacskától és háztetőtől.. Ez az írás az Olvasat – Irodalom és irodalom oldaláról lett kimásolva.

A teljes szöveg itt olvasható.

 

Hálátlan idegen • recenzió

Deczki Sarolta írása az Élet és Irodalomban jelent meg

Ex libris

Irena Brežná: Hálátlan idegen
Dora Csehova: Nem akartam Lenin lenni
Hatice Meryem: Kozluk – ahányan, annyifélék
Rosa Liksom: Ideiglenes

Ha a kortárs magyar irodalom követése mission impossible, akkor még inkább az a világirodalomé. Az ember eleve rezignáltan kezd neki, és annak a kevésnek is örül, amit sikerül elolvasnia, pedig általában friss levegőt, más perspektívát, új tapasztalatokat és tanulságokat jelent. Ez a helyzet az alábbi négy (svájci–szlovák, cseh–orosz, török és finn) könyvvel is.

Egészen különleges másságtapasztalat fogalmazódik meg

Irena Brežná: Hálátlan idegen

című feljegyzéseiben, melyek egy Svájcban élő szlovák nő élményeiről számolnak be. A család a diktatúra elől menekült az alpesi országba az akkor még kamasz lányukkal, aki traumaként élte meg az országváltást. Már a legelején megfosztották identitása egy részétől, nevének jellegzetes szláv betűitől, és a továbbiakban is elvárták tőle, hogy alkalmazkodjon az ország szokásaihoz. Ami hosszan tartó feladat lett számára, és csak sokára jutott el odáig, hogy már nem érezte teljesen idegennek magát, és a megszerzett tapasztalatok, elsajátított viselkedési normák és nyelv fedezékében nyilvánosan is kritikát mondhat a befogadó országról. “Hálátlan idegen • recenzió” bővebben