195 éve született ZIRZEN JANKA, a magyar nőnevelés kiemelkedő alakja

195 éve született ZIRZEN JANKA, a magyar nőnevelés kiemelkedő alakja

„Zirzen Janka (1824-1904) emlékezetét kell ma felidéznem, egy szerény sorsban született és nevelkedett magyar tanítónőét. Ez a magyar
tanítónő azonban apostol, kinek a jóság és szeretet sugárkoszorúja övezi homlokát” – hangzott el a Mária Dorothea-Egyesület ünnepi ülésén 1929. december 8-án, Zirzen Janka halálának 25. évfordulóján.

Leányiskola osztályterme a XIX. században

Korán árvaságra jutott, tizenöt éves korától egyedül tartotta fenn magát, mint nevelőnő. Tevékeny részt vett a főváros legkülönbözőbb társadalmi mozgalmaiban. 1869-ben az első Magyar Királyi Tanítónő Képezde, majd 1875-től az Erzsébet Nőiskola igazgatója lett.

Ekkor Zirzen Jankát új feladattal bízta meg Trefort Ágoston: tanulmányozza a hazai és külföldi ipariskolák működését, hogy ne csak képzett tanítónőket neveljen az iskola, hanem a hazának házias és munkás leányokat.

Zirzen Janka külföldi tanulmányútjain (Bécs, Párizs) nemcsak szakmai ismereteket szerzett, hanem az iparoktatáshoz gépeket és felszereléseket is vásárolt. A tanítóképzéssel párhuzamosan bevezette az iparoktatást is.

1877-ben maga Ferenc József császár is meglátogatta az intézetet, és a nőnevelés terén elért eredményeiért koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. Ez volt a legmagasabb elismerés, amit nő kaphatott.

1881-ben megszűnt az elemi iskolai tanítónőképzés. Addig már több mint 400-an végeztek. Helyette bevezették a háziipari munkamesternő képzést és a házi nevelőnőképzést.

1888-ban megnyitották a Felsőbb tanítóképzőt, ahol a felsőbb leányiskolák és tanítónő-képezdék számára képeztek tanárokat és igazgatókat. Többszöri átszervezés után később főiskolai rangra emelték.

Zirzen Janka 1896-ban nyugalomba vonult.