A magyar történelemmel foglalkozó, de angolul megjelenő szakfolyóriat, aHungarian Historical Review után hamarosan egy új, kétnyelvű, szlovák–magyar történeti folyóirattal járul hozzá az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont a hazai történetírás nemzetközi beágyazottságának erősítéséhez, valamint a szomszédos országokban folyó történeti kutatások jobb megismeréséhez, a közös múlt eredményes feltárásához.
„A szakmai szempontokat szigorúan figyelembe vevő tudományos intézmények együttműködése jelenthet megfelelő alapot ahhoz, hogy a történetírás különböző országokban dolgozó művelői hosszú távú, intenzív és eredményes kapcsolatot alakítsanak ki egymással” – ezt az elvet követve alapította meg a tudományközi kapcsolattartás újabb intézményeként a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, a Szlovák Tudományos Akadémia Történeti Intézete, a Fórum Kisebbségkutató Intézet és az Országos Szlovák Önkormányzat Kutatóintézete a Kor(r)idor című folyóiratot.
A kétnyelvű – szlovákul és magyarul is olvasható – kiadvány hivatalos bemutatója május végén lesz a Pozsonyi Magyar Intézetben (amellyel az MTA BTK együttműködési szerződést is kötött).
A folyóirat megalapítása annak a tudományos stratégiának a része, amelynek keretében az MTA BTK egyebek mellett a két nemzet történelméről szóló párbeszédhez biztosít állandó fórumot. A Kor(r)idor szerkesztői jelentős figyelmet kívánnak szentelni az olyan, konfliktusokkal terhelt témákat tárgyaló tanulmányoknak, mint például a többes identitás, az egymásról alkotott kép, a spontán és az erőszakos asszimiláció, a nemzeti mítoszok továbbélése, illetve a történelmi emlékezet kérdése. Rendszeresen bemutatják majd a másik ország történetírásának legújabb eredményeit és legkiválóbb szakembereit. Számítanak rá, hogy az egyes problémák tárgyalása közben viták alakulnak ki, de – mint azt a folyóirat előszavában hangsúlyozzák – arra fognak törekedni, “hogy e viták során ne hirdessünk győzteseket és veszteseket, hiszen ha a szigorúan vett szakmaiság elvéből indulunk ki, a célunk nem lehet egymás legyőzése, hanem a másik érveinek megértése, de legalábbis legitimként való elfogadása”. A tervek szerint a – kibővített tartalommal online is elérhető – folyóirat első számában egy nagyobb lélegzetű tanulmány foglalkozik majd a magyar(országi) politikai kultúra és a szlovák nemzeti gondolkodás kapcsolatával, valamint az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc emlékezetével a szlovák közgondolkodásban az első világháború végéig.Az MTA BTK stratégiai céljai közül a szomszédos országokban dolgozó kutatók együttműködésének elmélyítését szolgálta az a kutatóközpontban rendezett kétnapos, magyar–horvát történészkonferencia is, amelynek résztvevői egyebek mellett az első világháborúról és a magyar-horvát államközösség felbomlásáról, a horvát és magyar nemzeti ébredésről, a dualizmus intézményeiről, illetve a magyar-horvát kulturális érintkezések legfontosabb kérdéseiről tanácskoztak. A szomszédos országok kutatóival való együttműködéshez járul hozzá a Horvát Történettudományi Intézettel kötött keretszerződés is, amelyhez hasonló feltételek között működik együtt például a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézetével és a szintén kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület Kutatóintézetével is az MTA BTK. Nem csupán a kutatóközpontnak, hanem az egész magyar tudományosságnak és Magyarország szomszédságpolitikájának céljaihoz is illeszkedik a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság munkája. A magyar tagozat új elnöke Kocsis Károly akadémikus, akinek vezetésével a közelmúltban magyar delegáció tárgyalt Zentán és Szabadkán.
A hazai történetírás nemzetközi beágyazottsága erősítésének céljával indította el az MTA BTK 2012-ben aHungarian Historical Review című folyóiratot. A magyar történelemről angol nyelvű tanulmányokat közlő kiadvány évente négy alkalommal jelenik meg. Eddigi tematikus számaiban többek között Bethlen Gábor erdélyi fejedelem uralkodásával, az Anjou-korral, várostörténeti kutatásokkal, a migráció, illetve az etnicitás kérdéskörével és a reformációval foglalkoztak a szerzők. A hagyományos, elsősorban a politikatörténetre, illetve a hadtörténetre összpontosító történetírói irányzat mellett a társadalomtörténeti megközelítések is helyet kapnak a lapban. A szerzők a magyar olvasótól eltérő ismeretekkel és kulturális háttérrel rendelkező külföldi olvasók számára írnak, ezért sokszor olyan fogalmakat, eseményeket is részletesen megmagyaráznak, amelyek a hazai közönség számára evidensek. A lap – napjaink történettudományi trendjéhez igazodva – minden témát nemzetközi szemszögből közelít meg, így tehát túllép a szorosan vett nemzeti történetírás keretein.
A Hungarian Historical Review-val kapcsolatos külföldi reakciók pozitívak. Örömmel üdvözölték a kiadványt, méltatták sokszínű tartalmát és nyelvi igényességét a György Ránki Hungarian Chair Symposium amerikai egyetemekről érkezett résztvevői is, amelyet az egyesült államokbeli Bloomingtonban, az Indiana Egyetemen tartottak az elmúlt év márciusában.
Az MTA BTK a magyar történettudomány hangsúlyosabb jelenlétét kívánja elérni a francia és német nyelvterületen is. A kutatóközpont főigazgatója, Fodor Pál vezetésével az év elején Franciaországban tárgyalt akadémiai küldöttség. A francia partnerek a tárgyalásokon elsősorban olyan közös munkák megjelentetését szorgalmazták, amelyekben a reneszánsz, a barokk vagy a felvilágosodás közép-európai történetét vizsgálnák. Ennek jegyében küszöbön áll az együttműködési megállapodás aláírása a Nantes-i Egyetemmel. (Forrás: MTA)