„Miért kell a magyarnak elköltöznie, elszakadnia ahhoz, hogy ne felejtsen el adót fizetni, hogy ne gyilkolja egymást, hogy becsületes, öntudatos polgár legyen, hogy felelősséget vállaljon a közösségért, ne hőzöngjön, vonulásszon a közösséghez tartozás ürügyén. És a közösség pénzén. A lehazaárulózott, megalázott, kikezdett polgárok, művészek idővel a magyarság díszes panteonjába kerülnek. Akkor már nem hazaárulók. Azt is mondhatnánk némi daccal és megelégedéssel, hogy a kutya sem emlékszik azokra a vármegyei urakra, akik a harmincas évek elején határozatot(!) fogadtak el róla, hogy „Móricz Zsigmond hazaáruló”. És hogy csak egy megszállott és nagyszerű irodalomtörténész kutatta elő ezeket a publicistákat. És hogy sehol sincsenek már.” A teljes cikk ITT.