Szabó Ottó szobrának avatásához

Salkházi SáraA kassai származású, 2006-ban boldoggá avatott Salkaházi Sára szobra már január vége óta a kassai dóm déli hajóját díszíti, ám annak hivatalos felszentelése csak most vasárnap lesz. A felszentelés ceremóniáját Bernard Bober kassai érsek vezeti.

A Szociális Testvérek Társaságának nővéreként a második világháború alatt mintegy száz magyarországi zsidót megmentő Salkaházi Sárát 1944-ben a budapesti fővámház előtt a Duna-parton lőtték le a nyilas hatalom katonái, miután több társával letartóztatták a Bokréta utcai munkásnőotthonnál. A vértanú szobrának elkészíttetéséről közel két éve döntött a kassai érsekség. A mű ugyan már tavaly őszre elkészült, ám a kassai dóm felújítási munkálatai miatt csak később kerülhetett a helyére.

Salkaházi Sára szobra, amely Szabó Ottó kassai képzőművész keze munkája, két évszázad után az első új szobor, amelyet a kassai dómban helyeznek el. Szabó Ottó az életnagyságúnál valamivel nagyobb arányú, bronzból és mészkőből készült szobron egy évig dolgozott.

Szabó Ottó szobra Salkházi SárárólA szobor felső része bronzból készült, az alja pedig kőből, olyan mészkőből, mint amilyen a Duna-parton a Parlament alatt is van, ahol Salkaházi Sárát és társait a Dunába lőtték. Ez egy célzatos szimbólum, a szobrot úgy képeztem ki, hogy azt a látványt mutassa, mintha a forró bronz belefolyna a mészkő repedéseibe” – mondta Szabó Ottó az alkotásról az MTI-nek.

Salkaházi Sára 1899-ben született Kassán, itt lett tanítónő, majd később újságíró. Két évvel a második világháború kitörése előtt végleg Budapestre költözött és itt tette le végső fogadalmát a Szociális Testvérek Társaságának nővéreként. A rend mintegy ezer üldözöttet bújtatott rendházaiban a második világháború idején, ezek egyikében tartóztatták le Salkaházi Sárát, akit később kivégeztek. A vértanút 2006-ban a budapesti Szent István-bazilika előtti téren boldoggá avatták.