Írók esőben – Pénzes és Fellinger

A Szlovákiai Magyar Írók Társasága Diószegen adta át május 16-án a Talamon-  és a Forbáth-díjakat. Kavicsok című művéért Pénzes Tímea kapta a 2013. évi Talamon-díjat, melyet 2006 óta az arra legérdemesebbnek tartott felvidéki magyar prózaírónak ítél oda a Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT). 

Az ünnepélyes díjátadóra Talamon Alfonz szülővárosában, Diószegen került sor, ahol a SZMÍT – kiemelkedő lírai teljesítményért megítélt – Forbáth-díját is átadták. Ez utóbbi elismerést Alázat című kötetéért Fellinger Károlynak ítélte oda az SZMÍT választmánya.


A Szlovákiai Magyar Írók Társasága és Diószeg város önkormányzata 2006-ban, Talamon Alfonz halálának 10. évfordulóján adta át első alkalommal az év legjobb prózaírójának járó Talamon-díjat. Azóta nyolc, a fiatalon elhunyt írót ábrázoló plakett került kiosztásra a SZMÍT választmányának döntése értelmében. Grendel Lajos, Kovács Magda, Duba Gyula, N. Tóth Anikó, Hunčík Péter, Szalay Zoltán, György Norbert és Szászi Zoltán után a díjat idén Pénzes Tímea kapta. A 2003-ban alapított Forbáth-díjat többek között Tóth László, Bettes István, Kulcsár Ferenc, Juhász R. József, Csehy Zoltán és Tőzsér Árpád után Fellinger Károly költő, helytörténész vehette át május 16-án Diószegen.

45800aA díjak ünnepélyes átadása előtt a hagyományokhoz híven megkoszorúzták a Talamon-díj névadója, a fiatalon elhunyt író bronzszobrát. A rossz időjárásra való tekintettel a köszöntőt és a méltatást azonban már az INNOVATECH inkubátorház termében zajlott, ahol Katona Edit önkormányzati képviselő, valamint Hodossy Gyula, a SZMÍT elnöke köszöntötte a résztvevőket. A díjazottak műveiből – Buják Andor és Bohus Zoltán zenei kísérete mellett – Zakál Gyula előadóművész olvasott fel.Pénzes Tímea méltatásában elhangzott: az érsekújvári születésű, jelenleg Budapesten élő író rendkívül sokoldalú szerző. Költő, prózaíró, sőt drámákkal is próbálkozott már, emellett sikeres műfordító. A Kavicsok című kötet tíz elbeszélést tartalmaz, melyekben „Pénzes Tímea emberi sorsokat villant fel, de nincs szándékában életvezetési tanácsadást nyújtani, nincsenek terapeuta javaslatai, sem más szívgyógyszerei. Inkább folyamatosan kérdéseket tesz fel. Egyszerű, de kíméletlen kérdéseket. Hogyan tegyük túl magunkat a veszteségeken? Hogyan nézzünk szembe a különböző életkorban ránk törő magánnyal?” – hangzott Nagy Erika, a SZMÍT titkárának tolmácsolásában Juhász Katalin laudációja, aki betegség miatt nem tudott részt venni az ünnepélyes díjátadón.45800bA 2013. évi Forbáth-díjas Fellinger Károlyt Jász Attila József Attila-díjas költő méltatta. Fellinger első önálló verseskötete az 1991-ben megjelenő Áramszünet, ezt követte az 1996-ban kiadott Csendélet halottakkal. Az Égig érő vadkörtefák (1997) című kötetében Mátyusföld mesekincsét, hiedelemvilágát dolgozta fel prózában és versekben. Helytörténettel is foglalkozott, 1997-ben a Honismereti Kiskönyvtár könyvsorozatban jelent meg Jóka – Nevezetességek címmel. A 2009-ben megjelenő Hajléktalan búzavirág. Mátyusföldi mondák és hiedelmek kötetében Mátyusföld mese- és hiedelemvilágát jeleníti meg. 2010-ben két gyermekverskötete jelent meg, a Dióbölcső, mákfejcsörgő és a Mákom van. Csomagmegőrző című válogatáskötete 2011-ben jelent meg. Rész és egész című 2013-ban megjelent kötete 2004 és 2012 között írt verseinek válogatása. 2010-ben és 2011-ben Arany Opus-díjjal tüntették ki.
Jász Attila laudációjában az többek között az alábbiak hangzottak el: „Fellinger Károly rejtőzködő költő. Előlem legalábbis majdnem ötven évig titkolta magát, bujkált. Ami nekem nagyon szimpatikus. Szeretem az efféle költőket. De néhány évvel ezelőtt, verseket küldött az Új Forrásnak, számomra ismeretlen költőként. Nagy örömmel gondoltam őt felfedezni, mivel remek szövegeket küldött, végre egy fiatal tehetség, akit érdemes közölni, alig tudtunk választani a verseiből, mind jó volt. (…) Nemrég küldött a legkisebb fiamnak egy dedikált gyerekvers-könyvet, és kötet átment a legnehezebb vizsgán. Tetszett a fiamnak. És ezt nem kérdésre válaszolta, szakmabeli szülő ilyet nem kérdez a gyerekeitől, teli a polc nekik dedikált jobbnál-jobb könyvekkel. Nem, ennél csillagosabb ötöst kapott a könyv, a fiam, most lesz majd 10 éves, kivitte a kertbe és ott olvasgatta. Nem tette le, sőt. Az ablakból figyeltem, bentről, milyen jókat nevetgél magában a könyvön. Nem is kérdeztem tőle semmit. Ennyi elég. (…) Fellinger Károly egy rejtőzködő költő, aki kellő alázattal összeválogat egy remek egyedi, egyéni hangú kötetet, amiből látszik a lényeg, hogy ez bizony költészet. Nem versek egymásutánja, verseskötetek közös halmaza stb. A dolog roppant egyszerű, valaki vagy költészetet művel, akkor is, ha nem ír éppen, vagy pusztán verseket ír, ami nem ugyanaz. Fellinger legújabb kötete, nevezzük verses regénynek, a Jancsi és Juliska szintén alátámasztja állításomat. Már csak az lehet a kérdés, hogy vajon ez az új kötet milyen díjat fog kapni, ha most éppen az Alázat címűt laudálom.” (Felvidék.ma)

Képek (SZMÍT) az eseményről ITT.

Szerző: Haraszti Mária

Az ANIMA Társaság alapítója és elnöke