Mezőgazdasági-vállalkozói szakmai fórum Gútán

Dél-Szlovákia mezőgazdaságát és  vállalkozásait érintő kérdésekről lesz szó azon a szakmai fórumon, melyet február 6-án a Gútai Városháza tanácstermében 15.00 órai kezdettel rendeznek. 
A konferencián a szerzők bemutatják a Baross Gábor terv vázlatát és a terv néhány fejezetének aktuális változatát. A terv bemutatását követő vitában lehetőséget kapnak a résztvevők a hozzászólásokra, a vélemények kifejtésére, valamint arra, hogy módosító vagy kiegészítő javaslatot tegyenek.
A szakmai fórumot Samu István, MKP Országos Elnökségének tagja nyitja meg, köszöntőt mond Horváth Árpád, Gúta polgármestere, a rendezvény fővédnöke. Farkas Iván, az MKP alelnöke a Baross Gábor terv (BGT) vázlatát ismerteti, Takács Zoltán, gútai vállalkozó A gazdák gyakorlati problémái és azok megoldása címmel tart előadást. Varga Péter és Czíria Attila a Baross Gábor Terv mezőgazdaság és élelmiszeripar, Horváth Csaba a környezetipar, Nagy Péter az eszközök és végrehajtás című fejezeteit mutatják be a közönségnek.
A szervezők minden régióbeli vállalkozót, helyi vállalkozót, gazdasági szakembert szívesen várnak. „A cél, hogy értesüljenek az érdeklődők, hogy van elképzelés és segítség a Felvidék déli régióinak gazdasági felzárkóztatására” – fogalmazott portálunknak Samu István, a rendezvény főszervezője.

Farkas Iván szerint, aki kezdeményezte a Baross GáborTerv előkészítését, különösen időszerű a dél-szlovákiai régió gazdasági felzárkoztatásának kérdése. A Magyar Közösség Pártjának gazdasági és régiófejlesztési alelnöke a magyar közszolgálati rádió Határok nélkül című műsorában elmondta: Szlovákia leszakadása az elmúlt két évben, vagyis azóta, hogy ismét a szociáldemokraták kerültek hatalomra, tovább gyorsult. „Amíg egy ilyen felfogású és összetételű kormány lesz, addig – sajnos – nem számíthatnak a vállalkozók arra, hogy valamelyest javulna a vállalkozási környezet és ez most mindent illet: a jogérvényesítést, az adó- és járulékterheket, a források hozzáférhetőségét, az infrastruktúrának a javulását, a vasút és a közutak állapotának a javulását. Ebben az időszakban ez semmiféleképpen nem fog előre mozdulni” – fogalmazott.
A közgazdász-politikus által említett paraméterek alapján a Lumberg-féle nemrégiben összeállított listán Szlovákia a 14. helyen áll Közép-Európa, a Baltikum, a Balkán és a Kaukázus 21 országa közül. A szomszédai mind megelőzték: Lengyelország az első, Csehország a második, Magyarország a harmadik.
Miroslav Kadúc, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) képviselője cikket jelentetett meg a Sme hasábjain, aminek már a címe is sokatmondó: Aki azt állítja, hogy Szlovákia jobban áll, mint a szomszédai, hazudik vagy elvtárs. A politikus négy nemzetközi kimutatás adatait tette egymás mellé, amelyekből világosan látszik, mennyire elerőtlenedett a tátrai tigris. A Világbank szerint a vállalkozói környezet sokat romlott az elmúlt időszakban. Szlovákia hat helyet lépett vissza, most a 49. a listán. A cégalapítás különösen nehézkes, itt már csak a 108. helyen van. A versenyképesség szempontjából 78., a bíróságok és a jogbiztonság szempontjából pedig a 115. hely jutott Szlovákiának. A hab a tortán az OECD friss felmérése, amely azt mutatja, hogy Szlovákia a GDP 17,9 százalékát fordítja szociális kiadásokra. Ennél már csak Észtország szán kevesebbet szociális célokra. Eközben a szociáldemokrata Fico-kormány minden vállalkozásellenes lépése előtt elmondja, hogy szociálisan érzékeny, gazdaságpolitikája pedig a szociális piacgazdaság elveire épül. Szlovákia tehát csúszik lefelé azon a bizonyos lejtőn. Ez azt is jelenti, hogy az országon belüli különbségek sem csökkentek az elmúlt időszakban.
A Komáromi járástól kezdve az egész határ-menti dél-szlovákiai térségig a régió a lista utolsó harmadában foglal helyet – hangsúylozta a műsorban Farkas Iván. “Például a dunaszerdahelyi járásban 2012 őszén egy nagy vállalatbezárási hullámot tapasztaltunk s ennek következtében a járásban 8 százalékról a mai közel 12 százalékra emelkedett a munkanélküliség. Ha megnézzük az összes többi járást, azt látjuk, hogy ott, ahol leszakadó, hátrányos helyzetű térségek vannak, nem javult a helyzet. Vagy stagnál vagy látványosan tovább nyílik az olló. Vannak olyan térségek is, amik tíz évvel ezelőtt még fejlődőképesek voltak, most inkább a leszakadó térségek közé tartoznak. Ilyen például az érsekújvári, a komáromi és a lévai járás. Nem a munkanélküliségnek az aránya a mérvadó, hanem a foglalkoztatottságnak az aránya s e tekintetben Csallóköztől végighaladva az összes 16-17 járáson Dél-Szlovákiában, sehol sem javult a helyzet” – mutatott rá Farkas, aki ugyanakkor ígéri: a Baross Gábor Terv mind a 18 dél-szlovákiai járásnak és mind a 28 kistérségnek az állapotát tartalmaznia fogja. „Egyfajta helyzetértékelést kívánunk végezni és emellett fel fogjuk sorakoztatni az összes kistérség kitörési pontjait, a lehetséges fejlődési pályáját, a dokumentum 5. fejezetében pedig a lehetőségeket és a forrásokat soroljuk fel” – beszélt a készülő dokumentumról az MKP alelnöke.

(Forrás: Kossuth Rádió/Felvidék.ma)

Szerző: Haraszti Mária

Az ANIMA Társaság alapítója és elnöke