Ma kezdődik a jubileumi, XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Ma kezdődik a jubileumi, XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Az első Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált közel két évtizeddel ezelőtt, 1994 áprilisában, a Budapest Kongresszusi Központban nyitotta meg az alapító Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Az előzmények azonban két évvel korábbra nyúlnak vissza. A magyar könyvkultúra piaci átalakulásának kezdetén az Egyesülés akkori vezetői, Bart István elnök és Zentai Péter László igazgató azzal a kéréssel kereste meg a Frankfurti Könyvvásár legendás igazgatóját, Peter Weidhaast, segítene-e nekünk, hogy a magyar irodalom Európában is egyedülálló rendezvénye, az Ünnepi Könyvhét mellett egy regionális jelentőségű nemzetközi könyvvásárt alapíthassunk. Szerencsénk volt, Peter Weidhaas minden kétkedés nélkül, azonnal igent mondott, s a frankfurti vásár szakértő stábja nem csupán felkészített minket egy nemzetközi rendezvény tudatos felépítésére, de az első évben ők hívták Budapestre az európai könyveseket.  

Nem volt véletlen az sem, hogy az akkori kulturális miniszter, a későbbi köztársasági elnök, Mádl Ferenc nemzetközi sajtótájékoztatón éppen Frankfurtban jelentette be az új, budapesti székhelyű nemzetközi könyves eseményt. Az is az első magyar köztársasági elnökhöz, Göncz Árpádhoz fűződik, hogy 1995-ben, a második könyvfesztiválon ő jelentette be, Magyarország elsőként csatlakozik az UNESCO felhívásához, s attól az évtől kezdve a könyvfesztivált az április 23-i A Könyv és a Szerzői Jog Világnapja jegyében, könyv és virág kölcsönös ajándékozásának szép katalán gesztusával nyitjuk meg. Kezdettől fogva tisztában voltunk azzal, hogy Magyarországon nekünk nem egy kicsinyített Frankfurti Könyvvásárt, üzleti fórumot, jogok és licencek adásvételét előtérbe állító rendezvényt kell szerveznünk, hanem az Ünnepi Könyvhét sok évtizedes sikertörténetéből tanulva könyvfesztiválunkat az irodalomszerető magyar közönség érdeklődésére, figyelmére, szeretetére kell alapoznunk.

Tizenharmadik alkalommal rendezzük meg a Fesztivál keretein belül az Európai Unió tagországainak fiatal prózaíró tehetségeit bemutató, nagy sikerű Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját. A rendezvényt az Európai Unió 27 országa közös elhatározásból, együttes vállalkozásként szervezi. 

Budapest főpolgármesterével együttműködve díjat alapítottunk, a fesztivál Budapest Nagydíját, amelynek az adott rangot, hogy a kortárs világirodalom legjelentősebb alkotói vették át: Ernst Jandl (1995), Ephraim Kishon (1996), Kertész Imre (1997), Salman Rushdie (1998), Victor Yerofeyev (1999), Sławomir Mrożek (2000), Robert Merle (2001), Lawrence Norfolk (2002), Mario Vargas Llosa (2003), Günter Grass (2004), Paulo Coelho (2005), Jorge Semprún (2006), Umberto Eco (2007), Bret Easton Ellis (2008), Ljudmila Ulickaja (2009), Amos Oz (2010), Per Olov Enquist (2011) és Claudio Magris (2012).
A Budapest Nagydíj adományozásával egyidős, hogy esztendőről esztendőre díszvendégként mutatkoznak be fesztiválunkon Európa és a tengerentúl kultúrájukra méltán büszke országai. Nekünk jutott először eszünkbe, hogy vendégül lássuk az Európai Uniót, természetesen nem a politikai közösséget, hanem az irodalmi Európát. Felkérésünkre az Unió mind a 27 tagországából jöttek hozzánk jeles alkotók, s egy reprezentatív uniós standon a látogatók ízelítőt kaphattak a sokszínű és soknyelvű európai irodalom friss terméséből, s nagyszabású gála keretében minden alkotó a saját anyanyelvén is bemutatkozhatott.
Hasonló összefogás hívta életre másik egyedülálló nemzetközi rendezvényünket, az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját, amelynek keretében minden évben 18–20 tehetséges pályakezdő európai prózaírót látunk vendégül az Unió Budapesten akkreditált nagykövetségeivel és kulturális intézeteivel együttműködve. Eddig közel 180 fiatal író mutatkozhatott be Budapesten, nemzetközi fórumon egymásnak és az olvasóközönségnek, s közülük igen sokan mára országuk irodalmának meghatározó szereplőivé váltak. Elég ha csupán néhány magyar résztvevőre utalunk: a hazai és a nemzetközi irodalombarátok először igazából az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján figyelhettek föl pl. Dragomán Györgyre, Grecsó Krisztiánra, Szvoren Edinára, Horváth Viktorra.
A 90-es évek közepén könyvfesztiválunkat olyan regionális kulturális fórumnak képzeltük el, amely Kelet és Nyugat határán, a két nagy kultúrkör találkozásán híd-szerepet tölthet be. Mára elmondhatjuk, a könyvfesztivál intellektuális kínálata, a magyar fordítás-irodalom nyitottsága és frissessége eredményeképp szívesen jönnek Budapestre európai és tengerentúli országok, cégek, mutatják be kultúrájukat, könyveiket, s hozzák el alkotóikat. Szerencsére könyvfesztiválunk fejlődése egybeesett a klasszikus és kortárs magyar irodalom nemzetközi diadalútjával, s így a találkozási lehetőség a világszínvonalú magyar irodalom képviselőivel nagy vonzerőt jelentett s jelent ma is a külföldi írók meghívásakor.
Bár könyvfesztiválunk hamarabb befejeződik, mint április 23., A Könyv és a Szerzői Jog Világnapja, rendezvényünket a Cervantes és Shakespeare halálának évfordulójához kapcsolódó ünnephez igazítjuk. A nyitónapon a fesztiválra látogató hölgyvendégek mindegyike egy szál vörös rózsát kap. Áder János, Magyarország köztársasági elnökének köszöntőleve után, a jubileumi rendezvényünket megnyitó Halász János kulturális államtitkár a könyv és virág ajándékozásának gesztusát is beleszövi ünnepi mondandójába.

A jubileumi, XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége Olaszország lesz, az olasz kultúra, könyvkiadás és kortárs irodalom. Ez lesz az első alkalom, hogy egy korábban már díszvendégként bemutatkozó ország újra meghívást kap, annak apropóján, hogy hazánk 2013-ban nagyszabású kulturális évadot rendezhet Itáliában, s e vendégszeretet viszonzása az idei kiemelt olasz szereplés. Az olasz irodalom bemutatásának könyvfesztiválunkon rangos előzménye van, hisz néhány évvel ezelőtt Umberto Eco, tavaly pedig – mintegy az idei olasz díszvendégséget előrevetítve – Claudio Magris vette át a Budapest Nagydíjat.   Bár az idei viharos olasz parlamenti választások megnehezítették az olasz díszvendégség gondos előkészítését, a programot szervező budapesti Olasz Kultúrintézettel együtt őszintén reméljük, hogy a meghívott jeles olasz írók – Tullio Avoledo, Giorgio Pressburger, Luca Cognolato, Stefano Benni, Daniele Cavicchia, Armando Massarenti, Nanni Balestrini, Tomaso Kemeny, Giancarlo De Cataldo, Tommaso Giagni – mindegyike Budapestre látogat.

Könyvfesztiválunk idén is rászolgál a nemzetközi jelzőre, hisz az olasz díszvendégek mellett 25 országból érkeznek íróvendégek. A magyar kiadók idén is kitettek magukért, szinte minden külföldi írót új vagy új kiadású magyar kötet várja.

A könyvfesztivál a Millenáristól is születésnapi ajándékot kapott, hisz a korábban a Csodák Palotájának helyet biztosító csarnokot is új kiállítási helyszínként vehetjük birtokba, így a parkba kilátogatók egy főbejáraton keresztül közelíthetik meg a több mint 500 hazai és külföldi, valamint határon túli magyar kiállító standját. Az igényesebb és tágasabb tér színvonalas bemutatkozási lehetőséget kínál régi és új kiállítóinknak, közülük különösen nagyléptékű standdal, gazdag könyvanyaggal és színvonalas programokkal lesz jelen a díszvendég Olaszország mellett Franciaország, Románia, Izrael, Kína, Spanyolország, Szaúd-Arábia és 60 m2-es reprezentatív standdal mutatkozik be Törökország, a jövő évi díszvendégünk. A magyar könyvpiacot sújtó recesszió ellenére nem csökkent a magyar kiállítók száma sem, akárcsak tavaly, most is közel 1600 malapterületű standon állítanak ki a külföldi és magyar cégek.

Könyvfesztiválunk közel két évtizedes hagyománya, hogy a nyitónapon nagyszabású pódiumbeszélgetés keretében mutatkozik be a fesztivál díszvendég-írója, a Goncourt-díjas francia Michel Houellebecq, Forgách András társaságában. Bartis Attila laudációja után Budapest főpolgármesterétől, Tarlós Istvántól veszi át a világhíres francia író a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése és a Fővárosi Önkormányzat közös alapítású Budapest Nagydíját.

Amiként a kiállítók kétharmada természetesen magyarországi vagy határon túli magyar könyvműhely, úgy a fesztiválon résztvevő írók, tudósok, művészek döntő többsége is magyar. Bár a könyvfesztivált alig másfél hónappal követő Ünnepi Könyvhét a kortárs magyar irodalom igazi bemutatkozási terepe, a könyvfesztiválon a magyar irodalom színe-java jelen lesz, új könyve, könyvei apropóján találkozik olvasóival. A közel 400 hazai és határon túli magyar alkotó között olyanokkal találkozhatunk, mint Albert Gábor, Darvasi László, Háy János, Szécsi Noémi, Konrád György, Kányádi Sándor, Krasznahorkai László, Kornis Mihály, Kőrösi Zoltán, Parti Nagy Lajos, Sárközi Mátyás, Spiró György, Závada Pál – és még hosszan sorolhatnánk. Magyar hagyomány, hogy a résztvevő írók, művészek szinte mindegyike dedikálja is a fesztiválra megjelenő könyveit.

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nemcsak irodalmi rendezvény, hanem egyúttal aktuális könyvpiaci kérdéseket is elemző szakmai fórum. Kezdetektől fogva közel 2000 könyvtárost és kiadói szakembert mozgatnak meg a Könyvtáros Klubrendezvényei, amelynek középpontjában idén a nyomtatott kommunikáció jövője, a digitális könyvkiadás fejlődése áll. Jelentős uniós programnak is helyet ad a fesztivál pénteki szakmai napja, a Federation of European Publishers-nek, az Európai Unió könyvszakmai szervezetének szakértői tájékoztatják a magyar könyvkiadókat az Arrow Plus programról, egy megbízható, teljességre törekvő könyvkiadói és szerzői jogi adatbázis kialakításáról és az európai vérkeringésbe kapcsolásáról.

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nyitvatartása három és fél napja alatt több mint 300 programmal várja az érdeklődőket, melyeknek hét különböző méretű és befogadóképességű terem, két fedett és szabadtéri színpad ad helyet. A könyvfesztiválon a könyvek bemutatása áll a középpontban, a könyvbemutatók, felolvasások, pódiumbeszélgetések mellett a társművészetek programjai is színesítik, teszik valóban fesztivál-hangulatúvá a vásárt. Lesznek koncertek, lemezbemutatók, sőt filmvetítés is. Egymás megzenésített verseit mutatják be jeles írók, költők: Erdős Virág, Háy János, Grecsó KrisztiánSzálinger Balázs. Többek között fellép a Palya Bea Duó, s táncra perdül a Bihari Együttes.

A könyvfesztivál hazai és nemzetközi kiállításoknak is rendszeresen helyet biztosít. Az olasz díszvendégséghez kapcsolódik a 72 itáliai művész által Boccaccio születésének 700. évfordulójára készített, ex libris metszetekből álló tárlat. Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Írország nagyszabású Beckett-emlékkiállítást rendez. 1994 óta minden esztendőben a könyvfesztiválon is bemutatja új alkotásait a Magyar Művészkönyvalkotók Társasága, valamint a Magyar Illusztrátorok Társaságának tagjai. Tavaly izraeli gyermekkönyv-illusztrációkat, idén az Aranyvackor 2013 gyermekirodalmi és illusztrációs pályázat képeit lehet megtekinteni.

Mióta a könyvfesztivál a Budapest Kongresszusi Központból a Millenárisra költözött, az egyik legsikeresebb rendezvénye a gyermekeknek szóló könyveket megjelentető kiadók összefogásával megvalósuló Gyermek(b)irodalom programsorozata lett. A kicsiknek szóló könyvek szerzői, illusztrátorai, a játékos vetélkedők, gyermek-foglalkoztatók, a közös játékok – különösen a hétvégén – fantasztikus hangulatot teremtenek a fesztiválon. Idén is folytatni szeretnénk a középiskolás generációt megmozgató olvasásnépszerűsítő vetélkedőt, az Irodalom jelmezben-t, amelynek keretében a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, valamint a Kossuth Kiadó hívására a magyar középiskolások kedvenc irodalmi hőseik bőrébe bújva drámarészleteket adnak elő.

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál sajátossága, hogy a Millenáris április 18-21-e között Európa legnagyobb könyvesboltjaként üzemel. Az egységesen 500 forintos belépődíj névértékben minden magyar standnál levásárolható. Becsléseink szerint közel 50.000 féle könyv, közöttük 300-350 újdonság közül választhatnak a vásárlók. Ez utóbbiakat az Új Könyvpiac c. könyvszakmai lappal együttműködve ajánló katalógusban is felsoroljuk. A gazdag könyvválaszték, a sokrétű program okán minden információs fórumot igénybe veszünk a rendezvény bemutatására és a közönség tájékoztatására. A Heti Válaszban és a Népszabadságban fesztivál-különszámok jelennek meg, az Élet és Irodalom és a Lettre Internationale ugyancsak külön foglalkozik az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljával. A két leglátogatottabb internetes irodalmi és kulturális folyóirat, a prae.hu és a litera.hu szintén a helyszínről tudósít. A www.bookfestival.hu a szervező MKKE honlapjaként nem csupán a programokat közli, de a külföldi résztvevőket is bemutatja, magyar és angol nyelven.

A zárónapon, április 21-én ünnepélyes keretek között adjuk át a könyvipar elismeréseit, így a II. kerület ÖnkormányzatánakBudai-díjait, melyeket az oktatást leghatékonyabban szolgáló könyv, illetve hangoskönyv kiadója vehet át. Az MKKE Elnöksége az Egyesülés tagjainak titkos szavazata alapján ítéli oda az Év Kiadója, az Év Vidéki és az Év Fővárosi Könyvesboltja szakmai díjakat, s ez évi újdonságként a Supka Géza Alapítvány és a Magyar Lapkiadók Egyesülete olvasásnépszerűsítő pályázatának eredményhirdetése, valamint az Év hangoskönyves hangja díj átadására is ekkor kerül majd sor.

A könyvfesztivál szép hagyománya, hogy a rendezvény vasárnap a magyar irodalom legjobbjai előtt tisztelgő Születésnapi Irodalmi Szalonnal zárul. Az idén kerek születésnapjukat ünneplő jeles alkotók közül az alábbiakat hívtuk meg a Tarján Tamás-vezette pódiumbeszélgetésre: az idén 85 éves Benkő SamutHankiss ElemértJuhász Ferencet, a 80 évesek közülGálfalvi ZsoltotGergely ÁgnestKonrád Györgyöt, a 75 éves Ágh IstvántRadnóti ZsuzsátSándor GyörgyötSzilágyi Istvánt,Takács Zsuzsát, a 70 évesek közül Dalos GyörgyötKocsis L. MihálytKulin FerencetMezey KatalintOravecz ImrétHans-Henning PaetzkétSzegedy-Maszák MihálytVáradi Szabolcsot, a 60 évesek közül Angyalosi GergelytKőrössi P. Józsefet,Szőcs Gézát, valamint az 50 éves Podmaniczky Szilárdot.

Szerző: Haraszti Mária

Az ANIMA Társaság alapítója és elnöke