Molnár Csaba: Ľudovít Štúr utolsó napjai; Sántántangó

Ľudovít Štúr utolsó napjaiMolnár Csaba filmestje a Szivekben, avagy Štúr utolsó napjai a Štúr téren és Sántántangó a táncszínházban 2012. január 19-én 19 órától. 

Ahogy általában a vadászbalesetekben elhunyt nagy történelmi személyiségekét, úgy Ľudovít Štúr halálát is mítoszok és legendák övezik. Molnár Csaba, a fiatal komáromi rendező merész módon nyúlt hozzá a nagy szlovák nemzetébresztő tragédiájához.Nemrég készült el és került ki a világhálóra a pozsonyi filmművészeti egyetemen (VŠMU) tanuló rendező legújabb vizsgafilmje, a Ľudovít Štúr utolsó napjai című alkotás. A téma a jelenlegi a szlovák-magyar kapcsolatok szemszögéből nézve érzékeny, hiszen Štúrt, a szlovák történelem ikonikus alakját sokszor állítják szembe kortársával, Kossuth Lajossal. Molnár Csaba mégis bátran nyúlt a témához.

A Sántántangó arról szól, hogyan készül egy film. Egy fiatal rendező viszontagságairól. Kopasz Béla, a főhős valami igazán ütőset szeretne alkotni. Egy hőszigeteléssel foglalkozó cég elnökével tárgyal az alkotás finanszírozásáról. A vállalat vezetőjének egy feltétele van: „Legyen a filmben hőszigetelés!” – veti oda mogorván. Itt kezdődnek a bonyodalmak. A humoros, néhol groteszk, ám életszagú film minden nézőt megnevettet.
„Ez a másodéves vizsgafilmem, melynek témája az „elszalasztott esély” volt. Arról próbáltunk filmet készíteni, milyen érzés filmet készíteni” – mondta Molnár Csaba, a vizsgafilm rendezője.
„Azt kérték a tanáraim, hogy az alkotás legyen őszinte, olyasmiről szóljon, ami tényleg megtörtént velünk. Én filmeket készítek, úgyhogy ezt a motívumot ragadtam meg. A film összes mozzanata valóban megtörtént” – árulta el a fiatal alkotó
A rendező elmondta, amikor írni kezdte a forgatókönyvet, még nem tudta, ki lesz a fő karakter megformálója. „Ültünk egy kocsmában, egy görbe estén, egyszer csak megláttam Olasz Pityu arcát. Ekkor jöttem rá, hogy ő Béla” – árulta el Csaba. Így történt, hogy a Komáromi Jókai Színház tagja, Olasz István formálta meg a filmben Kopasz Bélát.
„Azt tartom a film leghitelesebb jelenetének, amikor az operatór beszélget a rendezővel. Ez áll hozzám a legközelebb, hiszen azok a problémák, beszélgetések, amelyek lezajlottak, a valóságban is így történnek. (Flóra)