Mauer Dóra a Z-Galériában

Maurer Dóra, az 1970-es évek óta a magyar képzőművészeti élet egyik meghatározó alakja, Átlépések (Presahy) címmel állít ki válogatást a munkáiból a Ventur utcai Z-Galériában április 4-ig.

„Maurer Dórával van egy közös ismerősünk, aki a konkrét művészet egyik kiváló alakja, Francois Morelli – mondta Beke László művészettörténész a kiállítás megnyitóján. – Magyarországi kiállítása alkalmából üzent valamit a közönségnek, és ezt az üzenetet Maurer Dóra és én is magunkénak tekintjük, használjuk és alkalmazzuk. Az üzenet a következő: a művészeti kiállítások olyanok, mint egy piknik. Az emberek összejönnek, mindenki hoz valamit otthonról, azt „megeszik”, és elmennek haza. Ez számomra legalább háromdolgot jelent. Azegyik, hogy egy olyan művész mondja ezt, akinek az ars poétikáját Maurer Dóra teljes mértékben vállalja. A második értelmezés, amely ironikus ugyan, arról szól, hogy ha elmegyünk egy kiállításra, sajátmagunk képességeit, a magunk tudását visszük magunkkal, s abból nem könnyű bennünket kibillenteni, csinálhat bármit a művész. Remélem azonban, hogy a mai este nem csak erről fog szólni. Aharmadik jelentés, s ezt én vettem észre, a magyar festészet egyik leghíresebb alkotásával, Szinyei Merse Pál festményével hozható összefüggésbe. Mégpedig Majális című festményével, amelyet több nyelven „Piknik a szabadban” címmel fordítanak. S ezt most nemcsak a piknik, hanem abban a vonatkozásban is említem, hogy Maurer Dóra festményei nagyon sok tekintetben fényről szólnak. S bár az ő festészete geometrikus, konkrét festészet, művészetében óriási jelentősége van a nyelvnek, a megnevezésnek és a nyelvi játékoknak: képcímei egy nagyon pontos munkafolyamat, egy módszer kifejeződései. Ez összefügg azzal is, hogy nála rendkívül fontos az a logikai agymunka, amely a festmények készítése során megnyilvánul, s ami elindít egy új folyamatotanézőkagyában”– hallhattuk a megnyitón.
Ahogy másutt megfogalmazták Maurer Dóra művészetével kapcsolatban: „Munkái híven tükrözik örökké kíváncsi, mindenre nyitott, mindig újat kereső személyiségét, soha nem lanyhuló kísérletező kedvét, okos szellemességét és finom iróniáját.” Remélhetőleg, a pozsonyi „pikniken” ebből is sikerül meríteni a „hozott” kínálatból. (Forrás: Új Szó online, Tallósi Béla)

Dóra Mauer: Presahy

Výstava sa koná v spolupráci s Kultúrnym inštitútom Maďarskej republiky a s podporou BSP,a.s.

Dóra Maurer (Budapešť, 1937)
absolvovala štúdium maľby a grafiky na Maďarskej akadémii výtvarného umenia a jej prvé umelecky vyzreté diela boli série medirytín. Následne sa jej záujem obrátil konceptuálnym a interdisciplinárnym smerom a venovala sa tvorbe fotografických sérií a experimentálnych filmov. Od 1980-tych rokov sa venuje konceptuálnej maľbe.
Pre „bežného človeka“ je Maurer ešte stále abstraktnou umelkyňou, hoci sa už výrazne vzdialila od tohto stáročného umeleckého smeru. Jej obrazové prvky sú skôr „konkrétne“, čo znamená, že ich formy a farby nemajú žiadne „seba presahujúce“ symbolické a tajuplné významy. Jej diela vlastne ani nie sú obrazmi, ale skôr farebnými kompozíciami, pomocou ktorých vyjadruje rôzne myšlienkové systémy: farby zoraďuje vedľa seba aj za seba, jednotlivé formy posúva a presúva, akoby si chcela vyskúšať elementárne prvky maľby. Výsledok je však vždy originálny, dynamický a prekvapivý. Akoby divákom naznačovala, pozrite, aké je to jednoduché a predsa sa tým dajú vytvoriť rôzne účinky.
Diela, ktoré sa teraz predstavujú verejnosti, umelkyňa nazvala „presahy“, čo je zaujímavé, lebo tento názov podnecuje každého diváka k určitým myšlienkovým úkonom. Kým diváci skúmajú, čo sa vlastne prekračuje, pomocou foriem a farieb nachádzajú úplne iné pojmové asociácie. Väčšina diel Dóry Maurer prechádza v inom jazykovom prostredí zvláštnou transformáciou. Jednotlivé „posuny“, „prieniky“, „zoradenia“, „quod libet”-y („ako sa páči“) a ostatné „kváziobrazy” v preklade do iných jazykov získavajú stále nové a nové významy a v dôsledku toho tie isté farby a formy vyvolávajú u rôznych divákov rôzne pojmové asociácie. Výstavu uvedol: Dr.László Beke. (Kam do mesta)

Szerző: Haraszti Mária

Az ANIMA Társaság alapítója és elnöke